2018. április 19., Emma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Jobb lett a világ

Talán húsvétkor kisebb felzúdulás fogadja ezt az állítást. Pedig a világ valóban jobb lett, nemcsak az utóbbi kétezer esztendőre, hanem az elmúlt évtizedekre visszatekintve. Ezt támasztja alá a gazdasági, jóléti és szegénységi, egészségügyi, oktatási, műveltségi adatok hosszú sora. Az egy főre eső reál-GDP az elmúlt évtizedekben a többszörösére nőtt, globálisan és a legszegényebb országokban egyaránt.

Az egyes országokon belül exponenciálisan növekvő egyenlőtlenség ellenére milliárdok kerültek ki a mélyszegénységből. Minden mérhető adat szerint és minden felerősített rossz hír ellenére hosszabb ideig, egészségesebben, magasabban iskolázottan, jobb anyagi körülmények között és kevesebb erőszaknak kitéve élünk.

„A Kék Bolygó lakosaiként megkaptuk a lehetőséget, hogy a világot jobbá tegyük...”

De ha ez így van, akkor miért érzik olyan sokan ennek az ellenkezőjét? Miért általános a rossz közérzet, a komor hangulat, a szorongás, a félelem a bizonytalan jövőtől? Félünk a jövőtől, félünk önmagunktól, szaporodnak a torz világmagyarázatok, sokasodnak a sötét összeesküvéseket felfedező hamis próféták.

De a szorongás csak részben irracionális, a veszélyek, a globális és lokális kockázatok valóságosak.

A világ nemcsak jobb, hanem összetettebb, áttekinthetetlenebb, kiszámíthatatlanabb, kaotikusabb és veszélyesebb lett.

Az egész emberiséget fenyegető kockázatok nem csökkennek, hanem növekednek. E kockázatok nagy többsége részben vagy egészben emberi tevékenység következménye. Ha pedig mi vagyunk e veszélyek forrásai, akkor az ember által előidézett veszélyeket az embernek kell elhárítania, vagy legalábbis csökkentenie.

Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a különböző kontinenseken, régiókban és országokban eltérően ítéljük meg a globális veszélyek súlyát. A fejlett világban az egyenlőtlenség, Oroszországban és Ukrajnában a nukleáris háború, Afrikában az AIDS és más járványok állnak az első helyen, másutt a legsúlyosabbnak ítélt veszélyek a klímaváltozástól a vallási gyűlöletig terjedtek. E veszélyek az elmúlt években tovább nőttek.

Visszatért a földrajz és a történelem, ismét fontos lett a terület és az általa nyújtott források (víz, élelmiszer, energia) és biztonság megszerzése, ismét beszélünk befolyási övezetekről és nukleáris robbanófejekről.

Sokak szerint az emberiség a nukleáris fegyverek világában kötéltáncot jár, reméljük nem alvajáróként, mint az első világháború előtt. (Christopher Clark)

A leglátványosabban és a legkézzelfoghatóbban a globális felmelegedésből fakadó kockázatok nőttek. Többen és többet beszélünk róla, többen látjuk és érezzük a klímaváltozás tényleges, azonnali következményeit. Talán többet is teszünk ellene, de távolról sem eleget. A felmelegedés megállíthatatlannak tűnik, mértéke pedig meg fogja határozni az emberiség jövőjét, a békét, a háborút, az erőforrásokhoz való hozzájutást és tíz- vagy százmilliók kényszerű helyváltoztatását. (A 2015. évi migrációs hullám szerény és visszafogott előrejelzés volt, a figyelmeztetésért egyszer még hálásak leszünk).

De ha igaz, hogy a világ jobb lett, akkor ez azt is jelenti, hogy a világ a jövőben is jobbá tehető.

Megkaptuk a lehetőséget, hogy a világot jobbá tegyük, hogy elhárítsuk vagy csökkentsük az egész emberiséget fenyegető veszélyeket, és éljünk a veszélyekhez hasonló mértékű lehetőségekkel.

Globálisan és lokálisan, kicsiben és nagyban, egyénileg és nemzeti közösségként, európaiként és a Kék Bolygó lakosaiként.

Martonyi János

Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Megbetegednek a műanyagszeméttől a korallszigetek Planktont neveztek el A kék bolygó című sorozatról Saját palackjuk szennyezheti az ásványvizeket Több ezer kék pingvin pusztult el Új-Zéland partjainál Legszebb arcát mutatja a tavaszi természet – Hétvégi programajánló (április 21–22.)