Invazív tarisznyarákok páncéljából készítenek lebomló bioműanyagot Kanadában.
A vörös szőnyeges felvonulás finoman szólva nem a fenntartható divat jegyében végrehajtott szertartás volt – legalábbis eddig. Hiszen nehéz lenne az „egy alkalom egy ruha” ökölszabályát környezetbarátnak nevezni. Bár a legtöbb híresség egyelőre kitart az egy alkalomra szóló darabok mellett, már bátor ellenpéldákkal is találkozhatunk.
A fenntartható dizájnélmény megteremtése mellett a Lumoconcept küldetése, hogy megerősítsék a hazai kézműipari hagyományokat, és a piac más szereplőivel közösen alkothassanak.
Egy svájci márka, amely praktikus, mégis elegáns biciklistáskákkal teszi dizájnossá a tudatos közlekedők mindennapjait, új alapanyagával felforgathatja a fenntarthatatlan forrásokra támaszkodó iparágat.
Az élelmiszer-hulladék említésére biztosan nem az illatos tisztaság képe rémlik fel előttünk. Pedig egy amerikai startup bebizonyította, hogy a költségesen elszállított és a lerakókban klímaromboló metánt eregető szerves szemét jelentős része értékes, például folyékony tisztítószerként hasznosítható alapanyag.
Pierre Calleja biokémikus mikroalgák felhasználásával tervezett lámpája nem csak kellemes fényével tűnik fel.
A Design terminál idei mentorprogramjának győztese a Compocity névre keresztelt startup, amely a beltéri komposztálást forradalmasító megoldást dolgozott ki.
Nagy vállalást tett a sportszergyártó: pár éven belül szinte csak újrahasznosított műanyagot fognak használni.
A kellemes viseletek tervezői is szembesülnek korunk kellemetlen kérdéseivel. A MOME textiltervező szakán a klímaváltozás egyre sürgetőbb problémájához kapcsolódott a félévi tervezési feladat.
Egy észt bolthálózat, az R-Kiosk Európában az elsők között kínál olyan egyszer használatos elviteles poharakat, amelyek fedője is teljesen megújuló nyersanyagból készül.
A divatipar nem csak az alapanyagok termesztése vagy gyártása, a szállítás és a töméntelen felesleges ruhából képződő szeméthegyek révén árt a környezetnek – a ruhákon oly elbűvölően mutató színeknek is megvan az árnyoldaluk.
A témában felszólaló kutatók, az egyre tudatosabb vásárlók, a borzalmas ruhagyári balesetek, a fenntarthatóbb divatért kampányolók hangja lassan a divat világát is ráébreszti a társadalom- és környezetkárosító gyakorlatának tarthatatlanságára.
A modern építészet és formatervezés végtelenül egyszerű, sokszor steril formavilága miatt természetidegennek tűnhet – pedig ez egyáltalán nem szükségszerű.
A 2019-es Európa legszebb karácsonyi villamosa címért 23 város ünnepi villamosa szállt harcba, melyek közül két hazai villamos is dobogós helyen végzett: Budapest harmadik, Miskolc első helyezést ért el.
Az épületek homlokzata nagy, gyakran napsütötte felület, csakhogy az indusztriál stílus elvakult szerelmesein kívül valószínűleg kevesen találnának ízlésesnek egy napelemekbe burkolt otthont. Igaz, kérdés: hogyan is fest az a napelem?
Az emberi meggondolatlanság és kényelmesség vezetett oda, hogy a legkevésbé indokolt esetekben, kérészéletű tárgyak készítésekor is a könnyen megmunkálható és – látszólag – tartós műanyaghoz nyúltunk. Most a környezet kárán tanulva visszatérhetünk az ártalmatlan alternatívákhoz, amelyeket el sem kellett volna hagynunk.
Fenntartható termékekké alakítja lecserélendő egyenruháit a norvég légitársaság.
A növekvő tengerszint és a szélsőséges időjárási események elszaporodásával az elkövetkező évtizedekre a váratlan áradások és a vízzel elöntött területek látványa a mindennapok részévé válhat – de egy dizájnerhallgató szerint ez nem kell, hogy az ismert életünk teljes feladásával járjon.
Nem csupán a cégek és szabadúszók köreiben egyre népszerűbbek a közösségi irodák, de az építészek is izgalmasabbnál izgalmasabb koncepciókkal állnak elő a témában. Los Angeles legújabb co-working helye azonban egy minden képzeletet felülmúló kezdeményezés: dzsungel a városban.
A ruhaipar rengeteget elvesz: szennyezi a környezetet és gyakorta kizsákmányolja az alkalmazottakat. Rómában azonban él egy tervezőnő, aki arra törekszik, hogy inkább adjon. Ő Stella Jean.
