2018. augusztus 20., István
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Divatozzunk tudatosan

Se szeri, se száma a bevásárlóközpontokban a divatmárkáknak, amelyek az úgynevezett fast fashion piaci szektorába tartoznak. Az általuk kínált termékek legfőbb sajátossága, hogy viszonylag olcsók, ám nem tartósak. Kate Fletcher 2008-ban a slow fashion fogalmában foglalta össze az etikus és környezettudatos divat alapjait.

A ruhák előállítása legtöbbször átláthatatlan folyamatok eredménye, és persze a szálak a fejlődő világba vezetnek. De miért is? Azért, mert ezekben az országokban nagyfokú a korrupció, a hatóságok könnyedén megvásárolhatók, jóllehet sok helyen még erre sincs szükség, hiszen nem léteznek olyan jogszabályok, amelyek a környezetet védenék, vagy a szociális biztonságot, a társadalmi igazságosságot segítenék elő legalább valamilyen halvány formában.

A munkavállalóknak nincsenek jogaik, gyakran kisgyerekek ülnek a varrógépek, válogatók mögött, és a munka óradíja dollárcentekben mérhető.

És ha már itt tartunk, nemcsak a munkavállalókat lehet kihasználni, hanem azon is lehet megtakarításokat elérni, ha például egy gyár a szennyvizet tisztítás nélkül engedi bele az élővizekbe, vagy olyan vegyszereket használnak például a textiltermék tartósítására, amelyek károsak az egészségre, károsak a környezetre.

A világon a legintenzívebben növényvédő szerekkel kezelt növény a gyapot. Ebből készül az, amit utána magunkon hordunk 24 órában. 

Bizonyára kevesen tudják, hogy olyan országokban, mint például Pakisztán, az újrahasznosításra befogadott textilekből éppen csak a vegyszereket nyerik vissza, ami aligha nevezhető ténylegesen újrahasznosításnak.

A slow fashion követői akkor leszünk, ha jól megnézzük, hogy

  • honnan származik az alapanyag (minél közelebbről),
  • hol folyik a gyártás (lehetőleg helyben)
  • mennyire etikus munkáltatóként a márka tulajdonosa.
  • Ezenkívül legyünk háklisak arra, hogy a termékek természetes anyagból készüljenek, ne legyenek vegykezelve, és ami borzasztóan fontos: tartósak és javíthatók legyenek.

Innentől jön a vásárló felelőssége: minél hosszabban, minél többször használja a holmit, ha kilyukad, javíttassa meg, és ne dobja el, illetve ha feleslegessé vált, akkor adományozza tovább. Ha pedig már rongyosra hordta, akkor a ruhagyűjtőbe dobja be, hogy ne a lerakón legyen az enyészeté.

Nagy-Britanniában az ismert divattervező, Stella McCartney saját kampányt indított a divatvilág etikus fordulata érdekében. Ha te is változtatni szeretnél a szokásaidon, további hasznos tippeket találhatsz a tudatos ruhavásárlással kapcsolatban a vous.hu Békési Annával készített interjújában.

Neked ajánljuk
Élesztőgombákból készül csomagolás Lengyelországban Az egészséget hozó szerencsehal Műanyagból ehető gomba A hőhullámokat a tengeri élőlények is megsínylik Tovább csökkent az óriáspanda veszélyeztetettsége
Tovább a forrásra: humusz.hu
Vissza
Hírfolyam