2018. november 21., Olivér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Növényi hulladékból készülhetnek majd a ruháink

A divatipar éves szinten 100 milliárd új ruhaneműt és kiegészítőt állít elő, amelyeknek aztán 3/5-ét egy éven belül kidobják. Kidolgozták a lehetőségét, hogyan lehetne élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékokból olyan jó minőségű, újrahasznosítható textilt előállítani, ami a tékozló iparág teljes alapanyagigényét kielégíthetné.

A hulladékkezelés világméretű problémáját szerencsére már azok is kezdik felismerni, akik a leginkább hibáztathatók kialakulásáért, vagyis az őrült tempóban új kollekciókat kibocsátó fast fashion óriások. Ennek jele, hogy a H&M mellett a többi világmárka is elindult a fenntarthatóság útján, így például a Zarát tulajdonló Inditex összegyűjti a ruhagyártás során keletkező pamuthulladékot, cellulózra bontja, majd farostokkal összekeverve egy új textilt állít elő, a refibrát. A GAP arra tett ígéretet, hogy 2021-re már csak biogazdaságoktól szerzi be a ruháihoz használt pamutot, a japán Uniqlo pedig olyan lézertechnológiával kísérletezik, aminek segítségével víz és kemikáliák felhasználása nélkül tudja koptatottá tenni farmerjeit.

A H&M-nél kaptak rá a leginkább az élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékok felhasználására. Célul tűzték ki, hogy 2030-ra minden terméküket újrahasznosítható, fenntartható textíliából készítik el, ezért 2015 óta startupokat is bevonnak a kutatás-fejlesztésbe: évi 1 millió eurót osztanak szét a legjobb és leghasználhatóbb ötletekkel előálló cégek között.

  • Ilyen volt idén az Algae Apparel: algákból képes olyan ökobarát textilalapanyagot előállítani, ami állítólag még a bőrnek is jót tesz.
  • A Fungi Fashion startup hasonlóan bravúros módon gombákból állított elő ruhakészítésre is alkalmas textíliát.
  • A legátfogóbb megoldást a növényi hulladékok újrahasznosítására a Circular Systems adta: az ananász levelét, a banán, a len és a kender szárát, valamint a cukornád ipari felhasználást követő növényi hulladékát használja fel textilgyártásra.

A startup által kidolgozott Agraloop Bio-Refinery rendszer, úgy tűnik, olyan megoldást talált a problémára, ami a mezőgazdaságban dolgozókat anyagilag is érdekeltté teszi, hogy a betakarítás és feldolgozás után maradt növényi hulladékot összegyűjtsék, és hasznosítsák: speciális, kis méretű őrlőgépeket terveztek, amelyekkel helyben elkezdhető az alapanyagok feldolgozása. A fenti öt növény felesleges részeiből a cég vezetői szerint alacsony előállítási költségek mellett éves szinten 250 millió tonna újrahasznosítható textilszálat lehetne előállítani, két és félszeresét a divatipar által igényelt mennyiségnek.

Fotó: Shutterstock
Neked ajánljuk
Hínárból készült ruha a zölddivatipar új reménysége Slow fashion Litvániából Biodivat a természet szépségeivel Több emelet magas hullámok pusztítottak Tenerifén WC-világnap: a szennyvízkezelést nem szabad félvállról venni
Tovább a forrásra: nlcafe.hu
Vissza
Hírfolyam