2021. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mit tanulhatunk a méhektől?

Aki nem az anyatermészettől, minden mesterek úrnőjétől merít inspirációt, hiába fárad – vallotta Leonardo da Vinci. Ötszáz év múltán egyre több dizájner ismeri fel, mennyire mélyen igaza volt. 

Az emberi történelem alatt számtalan módon éltünk (vissza) és használtuk (ki) mindazt a lehetőséget, amit a természet biztosított számunkra. Számos növény- és állatfajt sikerült szolgálatunkba állítanunk vagy egyenesen kiszipolyoznunk, de csak most kezdünk rájönni, mennyit tanulhatnánk a megfigyelésükből.

A biomimikri az élőlényekre nem táplálék- vagy nyersanyagforrásként, hanem a legkülönbözőbb problémákra kidolgozott és bevált megoldások letéteményeseiként tekint.

Minden növény, állat, gomba és baktérium számtalan kipróbált technikával és szerkezeti megoldással segíthet a fenntarthatóság kihívásaival küzdő emberiségnek. Vegyük csak a méheket:

  • A lárvák és az életadó méz tárolására szolgáló méhsejtek formáját a hely- és az alapanyag szűkös volta indokolja: egységnyi méhviasz előállításához ugyanis hatszor, nyolcszor annyi mézre van szükség. A hatszögletű formaterv zsenialitását már az ókori  görögök is felismerték, ma pedig dizájnerek és építészek sora alkalmazza projektjeiben.
  • A méhek 300 fokos látómezőt biztosító, íves összetett szeme szolgált inspirációforrásként egy német fejlesztésű drón kamerájának kidolgozásához.
  • Kutatók a méhek navigációjából merítettek ihletett a helymeghatározási, illetve nyomonkövetési rendszerek fejlesztéséhez.
  • A rovarok, köztük a méhek ízületeiben található fehérje, az úgynevezett rezilin pedig a legerősebb ismert elasztikus anyagnak bizonyult. Ez teszi lehetővé, hogy a méhek akár 1000 szárnycsapást tegyenek percenkén. Egy ausztrál kormányzati kutatócsoport ezt a csaknem tökéletes „gumit” vette alapul egy rendkívül rugalmas anyag megalkotásához.
Neked ajánljuk
A divat lehet fenntartható, a divat lehet etikus, a divat lehet szerethető Sok területen van szükség a változásra Fráter Erzsébet: Miből készül? – Növényi eredetű tárgyaink nyomában A klímaváltozás nem veszélyezteti az emberiség jóllétét? A tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység felelős a klímaváltozásért
Tovább a forrásra: inhabitat.com
Vissza
Hírfolyam