2018. augusztus 16., Ábrahám
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Megesszük a világot

A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb, mint a hazai. Az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel, mint bármely más termék. A legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszer-ellátása nem több, mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere? Ezt a kérdést járja körbe ez a 2005-ben készült osztrák dokumentumfilm.

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek. A francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra. Romániában félcentes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább. Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb, mint Luxemburg és Hollandia együtt – a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszer-termelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott.

A Megesszük a világot (We Feed the World) című, 2005-ben készült osztrák dokumentumfilm készítői Európától kezdve Amazoniáig gazdálkodókkal, halászokkal, szakemberekkel járták körbe a kérdést.

Neked ajánljuk
Szomjas Föld – 1. rész: Vízkrízis Kaliforniában Klímaváltoztatás? 10/3. – Civil környezetvédelem Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció” Vízhiány van Észak-Magyarországon Mindenhová elér a műanyagszemét
Tovább a forrásra: youtube.com
Vissza
Hírfolyam