2019. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Sorozatklasszikusok: Másfélmillió lépés Magyarországon

Nem krimi, nem is szappanopera, és mégis a Másfélmillió lépés Magyarországon az egyik legismertebb és legkedveltebb itthoni sorozat. 1996-ban Magyar Örökség díjjal tüntették ki, de születése nem ment könnyen, és a forgatást is hosszú munka előzte meg. Az ötletről, az előkészületekről és a forgatás kulisszatitkairól Peták István szerkesztő, Szabados Tamás operatőr és Heincz László világosító mesélt a comment.blog.hu olvasóinak.

Peták István: – Nem volt tőlem idegen a hátizsákos túrázás, hisz’ gyerekkorom óta jártam az erdőt. És éppen ezért néztem Rockenbauer Pál Kilimandzsáróról szóló sorozatát. A sorozatnak két része volt, az egyik rész maga a filmes beszámoló, a másik  pedig egy stúdióbeszélgetés volt. Mivel rengeteg anyaguk kimaradt, és sajnálták ezeket kidobni, hiszen ezek is érdekes felvételek voltak, ezért kitalálták, hogy egy stúdióműsort csinálnak, amelyben az expedíció résztvevői beszélgetnek egymással, és rövid bejátszásokkal illusztrálják mindazt, amiről beszélnek.

Ezt a magyar kritika rettenetesen fanyalogva fogadta, és ez Palit nagyon bántotta, lelki alkata miatt a kelleténél még érzékenyebb volt az igaztalan elmarasztalásokra. Én teljesen ismeretlenül odamentem egyszer a televízió folyosóján hozzá, hogy szeretnék gratulálni neki a sorozathoz, és hogy ne törődjön ezekkel a kritikákkal, nekem nagyon tetszik, amit csináltak, még a stúdióműsor is. Merthogy ez végre nemcsak a heroikus mászást, a nagy távlatokat, a nagy panorámákat mutatja, hanem olyan pici csodákat, apró szépségeket, amihez „le kell guggolni”.

Részlet a sorozatból Fotók: comment.blog.hu

Csakhogy abban az időben Nagy Richárd volt az elnök, aki szeretett vadászgatni, és a vadász barátai rágták a fülét, hogy induljon már olyan műsor, amely a vadászokról és a vadászoknak szól. Ehhez kellett egy kis szerkesztőséget alkotni, ahol ezek a vadászműsorok készülhetnek. De ha ez egy természetfilmes szerkesztőség, akkor evidens, hogy a főszerkesztője csakis Rockenbauer Pál lehetett. Pali először nem akarta elvállalni ezt a vadászdolgot, mert nem szerette a vadászokat, de aztán mégis odaállt Nagy Richárd elé, hogy vállalja a Natura szerkesztőséget, hogy ha megcsinálhatjuk a Másfélmilliót, aminek ez és ez a pénzigénye, filmnyersanyagigénye, vágókapacitás-igénye. És Nagy Richárd mindenbe belement. Egyébként ő nemcsak a „zsarolásnak” engedett, hanem rögtön föl is ismerte, hogy ebben nagy lehetőség van.

Így jött létre az ötletet kimunkáló stáb: a Pali meg én, ugyanis ketten kezdtük az egészet. Az eredeti terv még az volt, hogy minden kéktúraszakaszt más évszakban látogatunk meg. Így hát egy ideig azon folyt a vita, hogy a Zemplén tavasszal, vagy ősszel a legszebb, vagy a Balaton-felvidékre szüretkor lenne érdemes menni, vagy mandulavirágzáskor. Egy évig vitatkoztunk azon, hogy melyik hegységet melyik évszakban érdemes forgatni, de nemigen tudtunk megegyezni, hiszen minden hegység minden évszakban gyönyörű. És ekkor jött Palinak az a zseniális ötlete, hogy hagyjuk az egész vitát, gyalogoljuk végig egy menetben az egészet. Elindulunk nyáron, és mire megérkezünk, ősz lesz. Ez egyben az egész sorozat dramaturgiai pillére is lenne.

Az 1979-es indulást még kétévnyi aprólékos előkészítő munka előzte meg, amihez az is hozzátartozott, hogy a rendező és asszisztense időt nem kímélve előzetesen bejárták a teljes, több mint 1100 km hosszúságú útvonalat.

A teljes cikk a comment.blog.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Új magyar filmsorozat indul: Akcióban a természet őrzői Erdő Ernő bácsi meséi 21-25. Erdő Ernő bácsi meséi 11-15. Élő Bolygónk mobilapp: neked fejlesztve! Ember és természet fesztiválja Gödöllőn
Tovább a forrásra: comment.blog.hu
Vissza
Hírfolyam