2019. november 16., Ödön
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

David Attenborough új sorozata pusztulásról és túlélésről mesél, és látványosabb, mint valaha (videóval)

Ha Oxfordban holnap kitalálnák, hogy a szótárban ezentúl minden szó mellé egy képet is rendelnek, akkor a munkabírás bejegyzésnél nem kellene sokat gondolkodni az illusztráción: a 94. életévét taposó Sir David Frederick Attenborough úgy ontja magából a természetfilm-sorozatokat, mintha féltené az állását a BBC-nél, bár ezekben az új sorozatokban már leginkább csak narrátorként vesz részt. Bodnár Zsolt írása.

Attenborough A kék bolygó (2001) és a Bolygónk, a Föld (2006) című klasszikusai a természetfilmezés alapművei, ráadásul mindkettőnek elkészítette a folytatását 2016 és 2018 között. Tavaly Dynasties címmel narrált ötrészes sorozatot a legismertebb, legkedveltebb veszélyeztetett fajokról, majd idén először a Netflixre tett egy kis kitérőt, a klímaváltozás hatásait erősebben sulykoló Our Planettel, és vissza is tért a BBC-re, ahol Climate Change: The Facts címmel készítette el eddigi legpolitikusabb munkáját.

Most pedig Seven Worlds, One Planet (Hét világ, egy bolygó) címmel tért vissza a tematikus sorozatokhoz, hogy

egy kicsit kevésbé klímaharcosan, de az égető ökológiai problémák figyelembevételével mutassa be epizódonként a hét kontinens (Antarktisz, Ázsia, Európa, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália) élővilágát.

Fotó: BBC

És nagyon úgy fest, hogy Attenborough nem az a típus, aki a reggeli tea után átcsoszog az otthonában berendezett stúdiószobába, és a félhomályban papírról olvasva felnyekegi a gyakornokok által összeollózott narrációt, aztán átküldi a kiralypingvin_vs_leopardfoka.wav fájlt a BBC email-címére. Pedig megtehetné. A nyitó rész elején, a szériát felvezető intróban legalábbis egy izlandi helyszínen jelenik meg a piros kabátos Attenborough, és a tőle megszokott beleéléssel mesél arról, hogyan oszlott nagyobb darabokra a Pangea, az egykori szuperkontinens, és miért mindennél fontosabb most bemutatni az egyes földrészek sokszínű élővilágát.

Már ezekből a felvezető képsorokból kiderül, hogy mi hajtja a reneszánszát élő természettudóst: a technológia. Komoly természetfilmet mindig is kizárólag csúcstechnikával volt érdemes forgatni, és persze az 1979-es Life on Earth sorozatot sem lehet csúnyának nevezni a mai napig, de amikor már amatőrök is 4K-s felvételeket töltögetnek fel a YouTube-ra, mondjuk a hangyák viselkedéséről, akkor mit várhatunk a több mint 60 éve külön egységként működő BBC Natural History Unit csapatától?

Hét világ, egy bolygó előzetese:

A kérdés költői, és a netflixes sorozat képein úgysem nagyon lehet túltenni, a bámulatfaktornak is vannak határai. A Hét világ, egy bolygón több mint 1500 ember dolgozott, 41 országban összesen 2260 órányi nyersanyagot vettek fel, majd a legjavát hétszer egyórás epizódokba sűrítették. Nem véletlenül karolta fel a vizuális ingerekre érzékeny stoner kultúra Attenborough 21. századi munkásságát: ennek a sorozatnak is minden egyes jelenete olyan, mintha a legnagyobb gonddal készített, tökéletesen elkapott pillanatnak tűnő díjnyertes természetfotók életre kelnének.

Részlet a filmsorozat egyik epizódjából, egy leopárdfóka és egy pingvin kergetőzéséről:

A cikk a qubit.hu honlapon olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Amikor a férfi, a rögbi és a beluga találkozik egymással (videó) Utazások a földgolyón – Antarktisz A dunavirág mentőakció (természetfilm) Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens Lyukas a zoknid? Kihajítanád? Stop(pold meg)!
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam