2018. szeptember 21., Máté, Mirella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

7 magyar falu, ahol jó élet lakik

Tüneményes települések, melyek egy dologban biztosan hasonlítanak egymáshoz: szerethetők! A cikk szerzője, Vaskor István szerint lehet, hogy az összeállításuk szubjektív, abban viszont talán minden olvasóval egyezik a véleményük, hogy az alább bemutatott falvak jó példákat mutatnak az élhető magyar vidékről. Arról a vidékről – ahogy az egyik polgármester fogalmazott –, melynek minősége valódi érték.

Megyer, a kibérelhető falu

Veszprém megyében, a Marcali-medencében Rigácstól keskeny út vezet a Megyer törzs egykori területére, ahol ma a vonat sem áll meg. 42 bejelentett, de ténylegesen csak 19 ott élő lakosa van. A picinyke település maga a megtestesült természet, egy vadregényes táj, ahol minden eltöltött perc felér egy nagy kalanddal. Megyer 2015-ben azzal írta be magát a turisztika képzeletbeli nagykönyvébe, hogy apróhirdetésben világgá kürtölték: hétvégi napokra kiadó az egész falu. Lett is olyan nagy érdeklődés, hogy azóta gyakorlatilag telt ház van a településen.

Pihenni jár a csend Szanticskára

Fotó: ujszo.com

A Cserehát egyik legeldugottabb és legszebb völgyében fekvő falu tizennyolc lakóházával Magyarország egyik legkisebb települése. A festői szépségű zsáktelepülésen mégis – csupán 3-4 állandó lakossal – erdei iskola és öt vendégház várja azokat a vendégeket, akik az itt fellelhető népi hagyományok maradványaira, a műemlék jellegű épületekre és az egyedi tájképi látványból fakadó hangulatra kíváncsiak. Ahogy a mondás tartja: a csend is pihenni jár Szanticskára.

Városi családok mentik meg Tornabarakonyt

A Bódva-völgyi zsákfaluban évtizedekkel ezelőtt megszűnt az iskola, de ma már se boltja, se kocsmája. Az orvos már nem jön ide, de a görög katolikus pap a szlovákiai Tornahorvátiból még átjár. A távolsági busz naponta háromszor közlekedik, a falugondnok a falubusszal viszi az öregeket az orvoshoz. Ha éppen nem kell rendelésre menniük, akkor be is vásárol nekik, és kiváltja gyógyszereiket. Több városi család azonban összefogott, és civil szervezetet alakítva igyekszik megmenteni a pusztulástól a manapság egyre több turista által kedvelt Tornabarakonyt.

20 ezer rózsát ültetnének Béren

A faluból turistaparadicsomot „csinálna” a polgármester. Az álmok megvalósításához minden adott: a Cserhát lankái, a festői táj, a kis falu összetartó lakói és a sok-sok látnivaló is. Az elképzelések szerint az elkövetkező években minden házat fehérre festenének, így Bér „kifehérülne”, 15-20 ezer tő rózsa elültetésével pedig turisztikai látványosságot alkotnának. A kezdeti lépések már megtörténtek: van már néhány fehérre festett magánház, és önkormányzatunk épülete is fehér, valamint sok-sok rózsa díszíti már most is a közterületeket.

Nagypáli, a megfiatalodott ökofalu

Nagypáliban az elmúlt tizennyolc évben szinte mindent másként csináltak, mint a hozzájuk hasonló települések. Nem eladták, hanem bővítették a falu vagyonát, és már akkor a megújuló energiák mellé álltak, amikor azokról még alig hallott valaki. Közel két évtized alatt a 272 lelkes falu lakossága 502 főre emelkedett, az életkori átlagot tekintve pedig megfiatalodott. Nagypáli az 5000 fő alatti települések között kétszeres Napkorona-bajnok címmel büszkélkedhet.

Tiszatardoson dübörgő gazdaságról álmodnak

Minimális iparűzési adóval csábítják a településre a vállalkozásokat, és a helyi önkormányzat a gépjárműadó községben maradó részéből annak egyharmadát visszajuttatja a vállalkozásoknak. Mivel a falu a szabad vállalkozási zóna része, az itt letelepülő vállalkozások további adókedvezményeket, fejlesztési támogatást és adminisztrációs segítséget kaphatnak az államtól is. Mindezekről az ország sok vállalkozásának küldte el „csalogató üzenetét” Tiszatardos polgármestere.

Cserdi, a „bemárkázott” falu

A hetven százalékában cigányok lakta Baranya megyei falu polgármesterének céljai és következetessége jóvoltából lett országszerte ismert. Bogdán László roma származású polgármester 2006 óta tölti be a faluvezetői tisztet, s azóta „gatyába rázta” a települést. Azóta Cserdi szinte teljesen megújult. Parkosítottak, játszóteret építettek, a házak többségét felújították, megszüntették a bűnözést és a munkanélküliséget. Közben termelni kezdtek, a LASIPE és ROMBURGER szavakat pedig – melyek készítményeik márkanevei – levédették. Cigány lecsójuk ma már országszerte ismert.

A gyógyító domb varázsa Bödén

Fotó: zalakilato.hu

Az alig 300 lakosú Böde Zala megyében, Zalaegerszegtől jó 15 kilométerre, a Szentmihályfai-patak völgyében bújik meg. Energiadombja 2010-ben a Zala megye 7 természeti csodája szavazáson első helyezést ért el. A domb felfedezője, Böde János szerint ezen a dombon találkozhat az ember az „erővel”. Azzal az erővel, ami a világon több helyen is jelen van: Lourdes-ban, Medjugorje-ban, Fatimában és Tápiószentmártonban. Ezeken a helyeken, így Bödén is lehetőségük van az embereknek az „erő” segítségével mielőbb letudni betegségeiket, fájdalmaikat.

Neked ajánljuk
Magyarország hetedik természeti csodája Magyarország legszebb fekvésű falvai Követendő példa a magyar csodafalu története Trump „környezetvédelmi” minisztériuma egy döntéssel évi 180 ezer tonna metánt szabadított a légkörre A Brenetsi-tó vízszintje naponta 16 centiméterrel csökken
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam