2018. november 21., Olivér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Helyek, melyek lassan eltűnnek a Földről

Akadnak olyan helyek a nagyvilágban, amelyeket hosszú évekig még biztosan felkereshetünk, viszont a klímaváltozás vagy az emberi hanyagság miatt számos bámulatos terület veszélyben van. 

Amazonas menti esőerdők

Az Amazonas medencéjének területén találjuk a világ legnagyobb őserdejét, ahol a faji változatosság is a legszélesebb a Földön. Könnyen lehet, hogy nem sokáig. Az erdőirtás még a hetvenes években kezdődött Brazíliában, ráadásul igen jelentős léptékben, ami a kétezres évek közepétől tíz éven át lelassult, majd az utóbbi esztendőkben ismét magasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Egyes adatok szerint évente nagyjából ötszázezer hektár esőerdőt tüntetnek el a Föld színéről.

Fotó: Shutterstock

Denali Nemzeti Park

Alaszka legkedveltebb nemzeti parkjának tartják az Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsáról, a 6168 méteres Denaliról elnevezett rezervátumot. Az alaszkai tundrát erdővel borított gleccserek, óriási hegycsúcsok, változatos és izgalmas élővilág jellemzi: grizzly medvék, vadjuhok, jávorszarvasok. A klímaváltozás miatt viszont komoly veszélyben van az egész terület ökoszisztémája, a globális felmelegedés következtében a gleccserek is folyamatosan vissza-vissza húzódnak.

Fotó: Shutterstock

Everglades Nemzeti Park

Az Egyesült Államok keleti partján fekszik az USA második legnagyobb nemzeti parkja – noha napjainkra területének mintegy 80%-át elvesztette már a mezőgazdasági hasznosítás miatt. Itt találjuk az Államok legkülönlegesebb mocsárvilágát: több száz madárfajjal, aligátorokkal, lamantinokkal, sőt még floridai nyulakkal is megismerkedhetünk. Alacsony tengerszint feletti magassága miatt azonban egy esetleges tengervízszint-emelkedés könnyen felboríthatja a térség ökoszisztémáját, ami fajok kipusztulásához vezethet.

Fotó: Shutterstock

A svájci Alpok gleccserei

Egyes mérések szerint a svájci Alpokban évente három százalékot veszít vastagságából a jégtakaró, vagyis nagyjából néhány évtizeden belül szinte biztosan kopár hegycsúcsok fogadják majd az arrafelé túrázókat. Az olvadás fő oka a jelentős szén-dioxid-kibocsátás, valamint az atmoszféra felmelegedése, amelynek következtében a 2100-as esztendőre teljesen eltűnhetnek a svájci gleccserek.

Fotó: Shutterstock

Holt-tenger

Földünk egyik legkülönlegesebb természeti képződménye nagyrészt a tengert tápláló Jordán folyó elvezetése miatt évek óta pusztulóban van, a kiszáradás veszélye fenyegeti. A déli részén nagy mennyiségben folyik a különböző ásványi anyagok kitermelése, ezért a vízszint évente úgy egy méterrel csökken. Ha minden így folytatódik, hozzávetőleg ötven éven belül a Holt-tenger csak egy emlék marad.

Fotó: Shutterstock
Neked ajánljuk
Világviszonylatban is kuriózumnak számít a magyar Grand Canyon A Lonely Planet kihirdette 2019 bakancslistás helyeit A brazil elnök megbetegítheti a Föld tüdejét Több emelet magas hullámok pusztítottak Tenerifén WC-világnap: a szennyvízkezelést nem szabad félvállról venni
Tovább a forrásra: roadster.hu
Vissza
Hírfolyam