2018. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hévíz, a világkuriózum

A Hévízi-tó világviszonylatban is egyedülálló: a földkerekség legnagyobb, biológiailag aktív termáltava. Gyógyító hatása többek közt a termálvízben oldott ásványi és gáznemű anyagoknak, valamint a radioaktív tőzegiszapnak köszönhető. Egyike a fokozottan védett természeti értékeinknek, a tradicionális hévízi gyógyászat pedig hungarikumnak számít. 

Tomboló vulkánok késői emléke

A Római Birodalom korából származó kétezer éves régészeti emlékek tanúskodnak arról, hogy a tó vizének gyógyító hatását már akkor felismerték, és áztatták magukat benne a rómaiak.

A Föld másik szegletében létezik egy, a hévízihez hasonló termálvizes tó, a 3,8 hektáros új-zélandi Echó-krátertó, de +50-55 Celsius-fokos vízhőmérséklete miatt sem fürdésre, sem gyógyászati felhasználásra nem alkalmas.

A Hévízi-tó Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A hazai hőforrások zöme a miocén időszak végi pannon, illetve a késői pliocén vulkanizmus utóműködésének a következménye. A Hévízi-tó a pleisztocén kor végén, hozzávetőleg 20-22 ezer éve tört fel mai helyén, nagyjából a Balaton kialakulásával egy időben.

Vize a bőrön át, ivókúraként és gőzét belélegezve is gyógyító hatású. Az állandó mozgásban lévő víz masszíroz, a radon pedig fájdalomcsillapító hatású.

Radioaktív tőzeg, mikroklíma és más furcsaságok

A Hévízi-tavat 1935 óta rendszeresen kutatják búvártechnikával is. A tavat több forrás is táplálja, amelyek a 38 méter mély barlangban fakadnak, ahol az ásványi anyagokban gazdag meleg termál-, illetve hideg karsztvizek keverednek.

E keveredésnek köszönhető a tó állandó, +38,5 Celsius-fokos meleg vize, és ugyancsak erre vezethető vissza, hogy hőmérséklete mindenütt ugyanannyi.

A tó termálvize egyenlő mértékben gazdag oldott ásványi és gáznemű anyagokban, például szén-dioxidban, kénben, kalciumban, magnéziumban, és hidrogén-karbonátokban.

A Hévízi-tó aljzatát nem vulkanikus eredetű sziklák, vagy üledékes agyag, hanem több méter vastagságú tőzegiszap építi fel, amelyből 2,2 millimicrocurie sugárzást mutató gázbuborékok törnek fel. (A rádiumemanáció a rádium bomlási folyamata, amelynek a radon a bomlásterméke.) A tó sekélyebb részein a fürdőzők ebben a felázott tőzegiszapban állhatnak.

Hűvösebb időben a tó felett kicsapódó gőz sűrű párafelhőt képez. Ez, valamint a víztükör jelentős részét borító növényzet, továbbá a tavat körülvevő véderdő megakadályozza a víz lehűlését, és sajátos mikroklímát alakít ki, mivel az erdő még a párát felszaggató szélnek is útját állja.

Fotó: MTI/Manek Attila

Unikumokból álló különleges „állatkert”

Az egyedi vízhőmérséklet és vegyi összetétel miatt sajátos a tó élővilága is. A Hévízi-tó jól ismert fertőtlenítő hatását különböző baktériumtörzsek biztosítják. Itt fedezték fel a mikromonspórák egy erőteljes fehérje- és cellulózbontó faját, amelynek a gyógyiszap kialakulása köszönhető.

Innen ismert az egész közép-kelet-európai térség egyetlen olyan sugárgombája is, amely sejtjeiben és sejtjei környezetében jódkristályokat halmoz fel.

Két kékmoszatot, két fonálféregfajt és egy apró endemikus rákot is felfedeztek a Hévízi-tóban. A benne élő atkáknak a Hévízi-tó az egyetlen előfordulási helye egész Európában.

Neked ajánljuk
A világ egyik legszebb barlangja – a chilei márványbarlang Nőtt a világ védett területeinek száma 9 lélegzetelállító fotó egy alig ismert nemzeti parkról Otthonos ökotippek jövőépítőknek Reformok a hulladékszállításban
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam