2019. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mit mérlegeljünk egy utazásnál, ha tenni akarunk a klímaváltozás ellen?

Egyénileg azzal tudunk a legjobban ártani a Föld éghajlatának, ha elutazunk messzire. Elrepülni New Yorkba és vissza fejenként egy tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Egy kutatás szerint ilyen mértékű kibocsátás három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót.

Egy ilyen repülőút szén-dioxid-kibocsátása majdnem annyi, mint amennyit a Föld egy emberre vetítve meg tud kötni. Ha tehát az emberiség egyenlő arányban ügyelne a fenntarthatóságra, egy ember egy évben nem szennyezhetne lényegesen többet egy hasonló repülőútnál. Egy ilyen út környezeti terhelését az is mutatja, hogy a világon több mint ötven olyan ország van, ahol az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás egy év alatt nem éri el az így keletkezett mennyiséget.

Fotó: pixabay.com

A saját nyaralásáról persze elsőre nem az jut eszébe az embernek, hogy egy békés tengerpartozás miatt pár év múlva ellehetetlenül az élettere egy ugyanazon a tengerparton élő, számunkra arctalan embernek. Több mint hétmilliárd ember között a saját ökológiai lábnyomunk még akkor is mikroszkopikus lenne, ha naponta repülnénk Amerikába, miközben folyamatosan marhahúst ennénk.

Az emberiség egyre gyakoribb és távolabbi utazásai összességében azonban egyre nagyobb terhelést okoznak a bolygónknak. A turizmus lett a klímaváltozás egyik legfontosabb oka, az összes üvegházhatású gáz nyolc százalékáért felel. Tavaly háromszor annyian repültek, mint húsz éve. Összesen 4,3 milliárd utast szállítottak a repülők, tehát átlagosan közel kétévente repül egy ember.

Különböző közlekedési eszközök szén-dioxid-kibocsátása egy utaskilométeren (gramm), zárójelben az átlagos utaslétszám (kivéve a négy utassal számolt autóknál)
Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Az utazásról persze nem kell lemondani ahhoz, hogy jelentősen csökkentsünk a károsanyag-kibocsátásunkat. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyakran utazunk, hova és mivel. A közlekedési eszköznek azért is van döntő szerepe, mert összesen a közlekedés miatt kerül a légtérbe az üvegházhatású gázok negyede, a fejlett országokban pedig akár a harminc százaléka.

Hiába fontos ez a kérdés, valójában annyira összetett, hogy nehéz általános igazságokat mondani. Óriási különbségek vannak egy-egy autó, busz, vonat vagy repülő fogyasztásában és kihasználtságában, tehát önmagában hatalmas kihívás globális átlagok kiszámolása. Az átlagok pedig hajlamosak elfedni jelentős különbségeket. Hiába vannak a tanulmányok eredményei között néha egészen nagy különbségek, a következtetések azért alapvetően egy irányba mutatnak, és van néhány szempont, amelyeket érdemes figyelembe venni egy utazás tervezésekor annak, akit érdekel az ilyesmi.

Az egyik legtöbbet idézett tanulmányt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adta ki 2014-ben. Ebből az derül ki, hogy a repülő magasan a legszennyezőbb, a vonat pedig a leginkább környezetbarát utazási mód.

A teljes cikk, érdekesen szemléltető grafikonokkal a g7.hu oldalán olvasható tovább.

Neked ajánljuk
A világ legjobb utazási célpontjai közé választották az Országos Kéktúrát Víz alatti hotel nyílik a Nagy-korallzátonynál (videóval) Az easyJet összes járata nettó nulla szénkibocsátással közlekedik A növekvő hőség árát mindenki megfizeti Összefogás a klímavédelemért: évente hatvan szénerőmű kibocsátását spórolják meg a vállalatok
Tovább a forrásra: g7.hu
Vissza
Hírfolyam