2019. november 12., Jónás, Renátó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Betsiboka: Madagaszkár vörös folyója (képgaléria és videó)

A címlapon látható fotó a Betsiboka folyó északnyugat-madagaszkári torkolatáról kínzó bizonyítéka a katasztrofális talajeróziónak, ami ezt a kis szigetországot sújtja az elmúlt 50 évben. Az erdőirtás a biodiverzitás miatt is régóta gond Madagaszkáron, mivel nagyszámú őshonos fajnak adnak otthont ezek a gyorsan fogyó erdők.
 

Az élénk vörös szín a folyó medúzacsápokra hasonlító ágaiban annak a vasban gazdag üledéknek a következménye, amit a heves esőzések mostak le a környező dombokról, és lerakódott a folyótorkolatban.

Fotó: NASA

Becslések szerint évente 400 tonna talajt mosnak ki az esők hektáronként az esős évszakban. A fenti képet készítő űrhajósok azt mondják, úgy néz ki a jelenség, mintha Madagaszkár éppen kivérezne.

Régóta gondot jelent az erdőirtás Madagaszkáron a biodiverzitás szempontjából is, mivel nagyszámú őshonos fajnak adnak otthont ezek a gyorsan fogyó erdők.

Fotó: flickr.com

Madagaszkár évmilliókig tartó elszigeteltsége az afrikai kontinenstől olyan egyedi növény- és állatfajok kifejlődését eredményezte, amelyek sehol máshol nem találhatók meg a világon. Tízből kilenc növényi és állati faj őshonos a szigeten.

Ezeknek az egyedi fajoknak a nagy száma miatt az erdőirtás óriási fenyegetést jelent a globális biodiverzitásra is.

Az elmúlt 2000 év alatt Madagaszkár elvesztette erdőterületeinek 90 százalékát, amelynek legfőbb oka a helyi erdőirtó gazdálkodás következménye, amit az első telepesek honosítottak meg a szigeten. Az esőerdő egy részét kivágják, elégetik, és rizsföldeket alakítanak ki a helyén.

Fotó: wikimedia.org

Csakhogy ezeket a földeket 1-2 évig lehet megművelni, majd 4-6 évig pihentetni kell. Pár ilyen ciklus után a talaj tápanyagkészletei teljesen kimerülnek, többé nem lehet rajtuk rizst termeszteni, ezért a termesztők elhagyják, és újabb területeket vágnak ki az esdőerdőből.

Fotó: NASA

A meddővé tett talajon már csak fű és bozótos terem meg, amelyek viszont nem tudják megfogni a talajt úgy, mint a fák gyökerei. A talaj így nem tud ellenállni az eróziónak és a földcsuszamlásoknak. Az '50-es évektől a helyzet a kávétermesztés elterjedésével tovább romlott, és az illegális fakitermelés is hozzájárul az esőerdők drámai pusztulásához.

Fotó: Axelspace

„14 millió fős, és egyre növekvő népességével Madagaszkárra hatalmas nyomás nehezedik, hogy a lakosság igényeit, és a természet állapotának megőrzését egyensúlyban tartsa” – jegyzi meg a NASA. – „A tudósok tartanak tőle, hogy az esőerdők gyors, folyamatos irtása a haszonnövényeknek való területszerzésért mint a gyapot vagy a dohány, veszélyezteti az egyedi, őshonos állati és növényi fajok élőhelyeit, valamint olyan mértékű talajeróziós problémákat okoz, amelyek hatással vannak a vizek minőségére és a talaj jövőbeli mezőgazdasági termőképességére.”

Neked ajánljuk
Óriási pusztítást hagyott maga után a Hagibis tájfun Hiúz Ábrándok – gála és forgatag a Természettudományi Múzeumban Fenntartható topánok az aprócska ökológiai lábnyomért Feljövőben van a csomagolásmentes kereskedelem Átmenetileg nem veszik át a veszélyes hulladékot Budapesten
Tovább a forrásra: erdekesvilag.hu
Vissza
Hírfolyam