2020. november 29., Taksony
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Magyarország hetedik természeti csodája

Az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett 170 méterrel, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet.

A Magyarország jelentős részéről – némileg jogtalanul – túlzottan távolinak, kiesőnek tekintett, de mind a természeti, mind a történelmi látványosságok iránt érdeklődőknek egyedülálló csemegét jelentő Zempléni-hegység „koronáját” 2008-ban beválasztották Magyarország hét természeti csodája közé – írta a pangea.blog.hu pár évvel ezelőtt.

De mit is takar az elismerés? Valójában a Magyar Televízió és az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy közönségszavazásának eredményét. A voksolás során a nézőknek egy harmincas listából kellett hét „csodát” kiválasztani, és a Hévízi-tó, a kardoskúti Fehér-tó, Ipolytarnóc, az Őrség, valamint a kerecsensólyom és a parlagi sas mellett a füzéri vár is bekerült a győztes hetesbe. (Természetesen a hét csodán belül nincs sorrend, így a cím némileg megtévesztő.)

Fotó: turistamagazin.hu/Gulyás Attila

Mivel is érdemelte ki a várhegy ezt az elismerést? A meredek dácitkúpon épült várnak északi irányból a Zempléni-hegység legmagasabb része, a 893 méteres magasságig emelkedő Nagy-Milic csoport ad gyönyörű hátteret, dél felé pedig a Hegyköz látványos dombvidékén át vulkáni eredetű hegyek lenyűgöző összevisszaságára tekinthetünk. De hogy került erre a ma oly békés tájra ez a roppant méretű vulkáni tömeg?

A Hegyköz a Kis-Milic kilátójából (891 m), hogy érezhetők legyenek a méretek – középen a füzéri vár, mögötte a Hegyköz, a mögött pedig a Zempléni-hegység java
Fotó: pangea.blog.hu/Jakab László

Természetesen kezdhetnénk a történetet a környéken fellelt legősibb kőzetek száraz és némileg érdektelen leírásával, azonban ettől most megkíméljük az olvasót – még ha hazánk legősibb felszíni kőzete, a 900 millió éves vilyvitányi pala csak néhány kilométerre bukkan is elő Füzértől. Ennek azonban nem sok köze van a táj mai képét alapvetően meghatározó vulkánossághoz, mely a Kárpát-medence meglehetősen mozgalmas keletkezéstörténetének része, amit a következőkben nagyon vázlatosan át is tekintünk.

A viszonylag nagy területű medence és az azt övező szép hegykoszorú kialakulására az alpi hegységképződés részeként (avagy melléktermékeként) került sor a földtörténeti újidőben, nagyjából 40-15 millió évvel ezelőtt.

Mivel hosszan tartó, dinamikus folyamatokról van szó, nehéz pontos kezdetet és végpontot megjelölni. Az alpi hegységképződés pedig nem volt más, mint az eurázsiai kontinens és a déli kontinens, a lassan több részre „szakadó” Gondwana (vagyis annak afrikai része) ütközése a köztük hullámzó Tethys óceán bezárulásával. A több tízmillió évig tartó, lassú folyamat során számos kisebb-nagyobb lemezdarab hasadt le a „nagyokról”, hogy jelentős mértékben befolyásolja a tektonikai folyamatok fő irányait.

A cikk a turistamagazin.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Ökogazdálkodás: megosztottságot teremt idehaza az uniós direktíva Vádló tekintetek kereszttüzében A fürdőszobában is van tér az újrahasznosításra Újabb jelentős acélgyár vált napenergiára Orvosi eszközökkel támogatja az egészségügyet a MOB és a Magyar Vöröskereszt
Tovább a forrásra: turistamagazin.hu
Vissza
Hírfolyam