2020. szeptember 28., Vencel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Sokakat csábít az Alföldre a tanyasi élet természetközeli nyugalma

Hajnali kakaskukorékolás, tyúkok kárálása, kutyaugatás, tehénbőgés – ezek a zajok ébresztik a tanyán az embert a hófehér falú, nádfedeles vályogházban, amely belül télen meleg, nyáron hűvös. A tanyasi élet természetközeli nyugalma sokak számára vonzó kikapcsolódás, sőt egyre többeknek ideális életforma is.

Az alföldi tanyavilág hazánk egyik tipikus és páratlan, historikus tája. Felfedezésre érdemes látnivaló mindazoknak, akik szívesen megismerkednek az egykori paraszti élet napjainkban ismét reneszánszát élő világával.

A tanyák évszázadokkal ezelőtt az alföldi mezővárosok és falvak határában alakultak ki, sokáig csak szállásnak nevezték őket.

A mai településnevekben gyakran szerepel ez a szó: Jakabszállás, Fülöpszállás, Ferencszállás – írja a veol.hu.

Fotó: veol.hu/Osváth Sarolta

A tanyák ősei azok a XV. században létrejött állattelelő és a mezőgazdasági tevékenységet kiszolgáló telepek, ahol a városban élő parasztcsaládok vagy béreseik csak annyi időt töltöttek, amennyit a mezőgazdasági munkák feltétlenül megkívántak.

A tanyavilág mai képe és a tipikus tanyasi életforma a XIX. század közepétől, a jobbágyfelszabadítást követően kezdett kialakulni. A század vége felé egyre több parasztcsalád költözött ki állandó jelleggel a tanyára. A lakó- és gazdasági épületek nem az út mellett, hanem egy nagyobb földbirtok közepén helyezkedtek el. Az akkori többgenerációs családok teljes mezőgazdasági egységeket működtettek, amelyekben a család minden tagjának fontos szerepe volt.

Fotó: veol.hu/Osváth Sarolta

Az újjáéledő tanyai gazdaságok többségét ma is a hagyományos gazdálkodási elvek és gyakorlat szerint működtetik a paraszti létformába beleszületett vagy a városi, stresszes élettől elszakadni vágyó, betelepült gazdák.

A táj mesébe illő, az iránytűként szolgáló gémeskúttal, a végtelen rónasággal, a békésen legelésző őshonos szürke marhákkal, cigája- és rackajuhokkal, a szikes tavak szélén békákra vadászó gólyákkal. A tanyákon gyönyörű tornácos hosszúházak vannak, a mellettük lévő istállóban sokféle állat van, mangalica, kecske, házinyúl és sokféle baromfi.

Fotó: veol.hu/Osváth Sarolta

A tanyák többsége napjainkban nemcsak a saját szükségleteire termel egészséges, vegyszermentes, kézműves élelmiszereket, hanem jut eladásra is, éppúgy, mint egykoron.

Csaknem minden jól működő tanyán szívesen látják vendégül a látogatókat, falusi vendégasztalok várják ízletes falatokkal a betérőket. Nyitottak a tanyaudvarok, ahol az állatokkal ismerkedhetünk, több helyen ki lehet kocsizni például ökörfogattal a pusztába is, ahol megcsodálhatjuk a szilajon tartott gulyát, a birkanyájat vagy a szabadon száguldó lovakat.

A tanyasi vendégfogadókban, panziókban több napot, akár hetet is eltölthetünk. Aktívan részt vehetünk az állatok körüli munkában, belekóstolhatunk például a kézműves kecskesajt készítésébe vagy a lekvárfőzésbe, de az egykori betyárvilág emlékei is megelevenednek a kedvünkért – olvasható a Veol cikkében.  

Neked ajánljuk
Keresik az év kilátóját Édes-bús mesék – Lírai bolyongás a Balaton-felvidéken A húsevő növények negyedét kihalás fenyegeti Félredobott plasztikból is készülhet luxuskaróra Újabb tudományos áttörés a napelemek piacán
Tovább a forrásra: veol.hu
Vissza
Hírfolyam