Megdöbbentően pontosan ábrázolták a különböző időjárási helyzeteket a holland tájképfestők a 17. században: az ezt bemutató kiállítás a kölni Wallraf Richartz Múzeumban június 1-jétől látható.
A bolygónk áramlatai az űrből lepillantva egy festő palettájának színkavalkádjával érnek fel. A Föld tengeráramlatairól, ezekről a fantasztikus és különleges jelenségekről készített a NASA látványos videót. Az USA Nemzeti Éghajlati Adatközpontja pedig bolygónk széláramlatait bemutató festői képeket publikált.
Thomas Dambo küldetésként tekint arra, hogy minél több nehezen bomló hulladékanyagból kreáljon hasznos és dizájnos felületeket.
A 2009-es alapítású, mérnökök, képzőművészek, látványtervezők és építészek részvételével működő LAGI (Land Art Generator Initiative) alkotói közösség célja, hogy bebizonyítsa: a fenntartható energia lehet szép, a köztéri művészet pedig lehet hasznos. Már a napot is az ügyük szolgálatába állították.
Stephan Crawford öt évvel ezelőtt egy csendes San Franciscó-i éjszakán elmélyülten dolgozott: szeretett volna létrehozni egy mozgó szobrot, amely a földi szénkörforgást ábrázolta volna. Amikor gondolataiba merülve az egyik alkotórészt finoman a munkaasztalhoz ütögette, a fémes csengés teljesen más irányba terelte alkotói energiáit – ennek a pillanatnak az eredményeképp született meg a ClimateMusic nevű projekt.
A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál zárónapján, május 27-én ünnepélyes keretek között kihirdették az idei Trash Art Magyarország program győzteseit. A beérkezett 61 pályaműből 37 mutatkozott be Gödöllőn, a Királyi Kastély parkjában, az Alsóparkban és a Testőrlaktanya épületében.
Jason deCaires Taylor brit szobrász és búvároktató évek óta azon dolgozik, hogy ráébressze az emberiséget az óceánokat fenyegető veszélyre. Ezért kerülnek különlegesen ellenálló anyagból készülő, monumentális alkotásai is a tengerek partjára, sőt mélyére.
Az 5000 elveszett talp című installáció (angolul ül a poén: Lost Soles, szójáték a lost soulsra, azaz elveszett lelkekre) Seminyakban, a tengerparton áll.
A dunaföldvári AztaKeservit Értékőr Egyesület tagjai Az utolsó falat című alkotással neveztek a Gödöllői Természetfilm Fesztivál kiemelt kísérőprogramjaként szervezett Trash Art pályázatra, amelynek idei alaptémája a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség.
2014 májusában a Niels Bugge Díj szervezői arra hívták a világ grafikus- és illusztrátorközösségét, hogy a klíma témájában készítsenek rajzokat.
„Az óceán a mi kezünkben van” – szólt a felhívás, amire válaszul 75 ország alkotói ragadtak ceruzát és ecsetet, hogy a humor eszközével szóljanak a bolygónkat fenyegető veszélyekről. A képek négy év alatt sajnos nem veszítettek aktualitásukból...
A negyvenkét éves lengyel grafikus szatirikus rajzai a 21. század valóságát és a 20. századból örökölt problémáinkat is könyörtelen igazmondással és könnyedséggel ragadják meg – nem jelent kivételt ezalól a Föld jövője sem.
Christopher David White tehetséges amerikai szobrász, aki rengeteg figyelmet fordít arra, hogy agyagból készült munkái részletgazdagok, illetve gondolatébresztőek legyenek.
Talán nincs még egy olyan művész, aki annyira könyörtelenül és megejtő egyszerűséggel juttatná kifejezésre az egyszerű ember türelmetlenségét, ha a klímaváltozással kapcsolatos politikai cselekvésről van szó, mint Isaac Cordal.
 Peter Macdiarmid for Somerset House.jpg)
Április 19-e és 24-e között a londoni Somerset House látogatói különleges utazásra kaptak lehetőséget: az udvaron felállított áttetsző kupolák alatt sétálva a Föld legszennyezettebb városainak levegőjét tapasztalhatták meg.
Sokszor hallottuk, hogy a műanyag évszázadok alatt sem bomlik el, ezért hajlamosak voltunk tartós, időtálló anyagként gondolni rá. Talán így voltak ezzel azok a művészek is, akik az 1960-as évek óta érzéseik, gondolataik formába öntésére a szerves polimereket választották. Napjainkban, amikor egyre több kutatás szembesít minket a ténnyel, hogy szétforgácsolódott műanyagok mikroméretű darabjainak millió vesznek körül bennünket, már sejthetjük: ez talán nem volt részükről a legszerencsésebb ötlet.
Vajon mit keres egy laboratóriumhoz hasonlító, halastavat veteménnyel kombináló kert egy művészeti intézmény háza táján? Hogy jut eszükbe sört főzni, majd a sörfőzés hulladékanyagát gombaszövedékkel beoltva szigetelőpaneleket készíteni? Hogy fér meg egymás mellett egy mesterséges intelligenciával közösen jegyzett neofuturista vacsora és egy emberi könnyből kristályszerkezeteket tenyésztő projekt? Hollandiában mind a kulturális intézmények, mind az önkormányzatok nyitottak a kísérleti kertmegoldásokra, ösztönzik létrejöttüket. Az artmagazin.hu körképe ilyen határátlépő projektekből mutat be egy csokorra valót.
(Fotó: Husky/Wikimedia Commons)
Az egyik leggyakrabban hátramaradó műanyaghulladék a tengerparton: gyatra alapanyaga miatt olcsó, így a gazdája egy legyintéssel elintézi a kényelmetlen „tangapapucs” hiányát: a sok ilyen legyintésért azonban szennyezett partokkal és a számukra is kívánatos színekben pompázó lábbelik darabjaitól fuldokló élőlényekkel fizetünk.
Hogy lehet egy képen bemutatni a veszélyeztetett állatok szépségét és az őket veszélybe sodró emberi tevékenységet? Said Dagdeviren török grafikus-dizájner sorozata éppen erre vállalkozott. A különleges alkotások a kettős expozíció eszközével, cinemagráffal készült GIF-ek.
A brit–ír származású művész, Rogan Brown a természet alkotóelemeinek finom részleteit, szabályos szerkezetű, leheletfinom struktúráit ragadja meg fehér papírból metszett, a zúzmara finom csipkéit idéző alkotásaival.
Hogyan lesz egy híres graffitisből természetszerető, elismert grafikus? Mi a közös a fújás és a természetben való kalandozás között? Ez is kiderül az interjúból, amelyet a Turista Magazin legújabb, Magyarország tájairól készült állati grafikasorozatának kapcsán készített készített Brunszkó Lászlóval, as. Nikon One-nal.
.png)
