Több ezer parafa dugóból készülnek Scott James Gundersen képei. Az ő esetében az újrahasználat nem csupán környezetvédelem vagy takarékosság, hanem művészet és megélhetés. Az amerikai művésznek két évbe telt, míg összejött annyi dugó, hogy megalkothatta első képét.
Christophe Guinet – másképpen Monsieur Plant, alias Növény Úr – Franciaországban felállított különleges installációja a természet iránti szeretetből sarjadt.
Az álnaiv kérdés mögött rejlő válasz több évtizedes gyakorlatra mutat rá a fogyasztói társadalom kritikájától napjaink figyelemfelkeltő akcióiig. (Fotó: pixabay.com)
Poznań egyik emblematikus épületénél állnak ezek a különleges formájú, impozáns magasságba törő szobrok, amelyek az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófáktól nyerték vibráló színeiket.
A klímaváltozást és az óceánokat fenyegető további veszélyeket megidéző szobrokat helyeznek el az ausztrál partok mentén, amelyek nemcsak a probléma tudatosításában segítenek, de a korallok számára is kedvező környezetet teremtenek majd.
A vigántpetendi Cirque du Tókertben felállított alkotás a környezetvédelemre és az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet, miközben a művész olyan mintákat követ az alkotás során, mint Giacometti vagy éppen Picasso.
Andres Amador tájművész a természet örök változékonyságát használja eszközül, hogy ráébresszen az élet törékenységében rejlő értékre és szépségre.
Horváth Gideon, a Balkon 5. inside express díj nyertese „I put my hand into a beehive” című önálló kiállításában tovább folytatja megkezdett kutatását az ökológiai válsággal kapcsolatban.
Pénteken 78 brit művész, köztük olyan kortárs nagyságok, mint Antony Gormley, Anish Kapoor és Sarah Lucas követelte, hogy a National Portrait Gallery szakítsa meg a kapcsolatát a BP-vel az olajcég klímakatasztrófában játszott szerepe miatt.
A mindent elárasztó szemét láttán felébredő aggodalom már az ezredforduló előtt is cselekvésre sarkallta a világ folyását érzékenyen figyelő alkotókat.
Richard Schilling brit művész a természetben szabadon fellelhető elemekből készíti kültéri szoborinstallációit.
Amikor egy ország lakói a térképet vagy egy földgömböt a kezükben tartva próbálják elképzelni, hogyan formálhatja át a tengerszint-emelkedés ma ismert világukat, megfoghatatlan és szürreális marad a fenyegető veszély lehetősége.
A Sidney-ben élő művész, Marie Antuanelle különleges technikával készít lélegzetelállítóan gyönyörű festményeket emberi tevékenységtől megkímélt, érintetlen óceánpartokról. Alkotásai célja, hogy minél több ember figyelmét felkeltse a tengerek, óceánok védelmének megkerülhetetlen fontosságára.
Brandon Ballengée képzőművész és biológus alkotásaiban az állatfajok kihalásának tragikumát ragadja meg.
Miben különbözik a természet valódi arcától az, ahogyan mi látjuk? Vajon látnánk-e a természetet, ha az állatok szemén keresztül szemlélnénk? Talán azért látjuk varázslatosnak a természetet, mert kívül kerültünk a hatókörén. Nem értjük a nyelvét, de vonz minket minden, ami enigmatikus és rejtőzködő. (Fotó: prae.hu)
Alisa Singer azon alkotók egyre népesebb táborát erősíti, akik a művészet eszközeivel szeretnék megérthetővé, befogadhatóvá tenni az éghajlatról szóló statisztikák szikár számai mögött megbújó aggasztó valóságot.
A Szigetközben 1958 májusában kifogott 230 centiméter hosszú, 102 kilogramm tömegű viza sziluettjét mintázó szobor került a Duna partjára.
Idén is óriási sikert aratott a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál égisze alatt megvalósuló Trash Art Magyarország művészeti program hulladékból készült szoborparkja, ahol 21 amatőr és 7 versenyen kívüli alkotás volt látható.
.jpg)
A Temesvári Polgármesteri Hivatal kiállítótermében május 15-én nyitották meg „A hulladék újraértelmezése” című kiállítást, ahol 10 hivatásos temesvári magyar képzőművész ötletes alkotásait láthatják az érdeklődők.
Három év tervezés, számtalan utazás, mérnökök, asztrológusok, kivitelezők és darukezelők munkája kellett ahhoz, hogy több tonna betonból megszülessen a Nevada és Utah határán húzódó sivatagban az amerikai kültéri szobrászat egyik legfontosabb alkotása.
