Mesés dzsungelképekkel próbálja természetközelibbé tenni a belső tereket az emblematikus tájképeiről ismert nemzetközi hírű kubai festőművész, Tomás Sánchez, aki festményei, metszetei vagy épp szobrai alkotásakor gyakran merítkezik meditációs tapasztalataiból. 
Catherine Chalmers sohasem dolgozik egyedül – egy hatalmas alkotóközösség tagjaként tekint magára. Igaz, kollégái nem az emberi fajból kerülnek ki.
A tájképfestészet sok száz éves hagyományának hála akár a négy fal közé szorulva is adott a lehetőség, hogy a természet – sokszor csak egykor volt – szépségében gyönyörködhetünk.
A hiperrealista állatportréiról ismert Lisa Ericson Islands (Szigetek) című csodás képsorozata nagyfokú érzékenységgel hívja fel a figyelmet arra, hogy az állatvilágnak milyen veszélyekkel kell szembenéznie a klímaváltozás következtében, mennyire védtelenek az egyre emelkedő tengerszinttel szemben. 
A világ minden tájáról Indonéziába áramló szemét nem csak a természeti környezetet helyezi nyomás alá, a helyiek hagyományos életformáit is kihívások elé állítja. Az itt élő művészek egy része most új köntösben, velős gondolatokkal megtöltve csempészte vissza a műanyagot az egyik legnagyobb kibocsátónak számító Ausztráliába.
A New York-i Times Square hamarosan egy grandiózus installációnak ad otthont, amely ismét rámutat: az egyszer használatos műanyagokkal alaposan bevásárolt az emberiség..jpg)
Az amerikai környezetművész, Basia Irland négy évtizede készíti víz körül forgó installációit, amelyek a folyókhoz, a fertőzött ivóvízhez és a vízhiányhoz kapcsolódó problémákat járják körbe.
2000. február 19-én, a Queen Elizabeth II. óceánjáró fedélzetén hunyt el Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és grafikus, épülettervező, filozófus.
Ha pedig a kettő találkozik, igazán látványos – és a szemléletformálást is segítő – alkotások születhetnek.
Emilija Skarnulyte vizuális művészetekkel foglalkozó fiatal filmest saját bevallása szerint „a jövő régészete” érdekli, vagyis a bolygónkon az emberiség ejtette sebek és jelek azok, amik foglalkoztatják.
Melbourne, Sydney és Brisbane külvárosi buszmegállóit olyan plakátok árasztották el, amelyek a kontinensen pusztító tűzvész miatt elpusztult több mint egymilliárd állatra és a kihalás szélére sodródott fajok helyzetére figyelmeztettek. .jpg)
A Trash Art Magyarország 2020-ban arra hívja fel a figyelmet, hogy mekkora az ember felelőssége a környezetünkben bekövetkezett változásokban, a fajok eltűnésében, az ökoszisztémák megváltozásában.
A Caracas közelében levő El Hatillo településen műanyag kupakokból kirakott falmozaik emlékezteti a járókelőket a hulladékban rejlő lehetőségre és – még inkább – a helyi élővilág szépségére..jpg)
A végtelennek tetsző lugas árnyában zúgó darázs, a terebélyes diófa ágai közt beköszöntő hűvös alkonyat, az eper ígéretes fehér virága és az első, homoktól sercegő zöldespiros harapás – a kert, ez a házak közé ékelődő pár négyszögöl többé-kevésbé vadon, amelyben először szembetaláljuk magunkat a természet adományaival, kihívásaival és szépségével.
A globális felmelegedés, a klímaváltozás, a rengeteg hulladék és vizeink szennyezettsége egyre aggasztóbb jövőképet festenek. Szerencsére környezetünk megmentése érdekében egyre többen szólalnak fel és cselekszenek, köztük külföldi és magyar művészek is.
Az Edward néven alkotó titokzatos homokrajzoló 2015 óta ragad lombseprűt, hogy a természetbe illeszkedő monumentális homokrajzokon beszéljen a számára meghatározó érzésekről és ügyekről.
A tenger sós illatát árasztó, természetes színekben játszó algalevelekből felépített organikus formák törték meg a Világgazdasági Fórum konferenciaépületének hideg sterilségét.
A műanyag szatyrokat átlagosan tizenkét percig használjuk. A gyártásukhoz elhasznált alapanyag és energia messze nincs arányban a kényelemben megnyilvánuló kis nyereséggel. És akkor még nem beszéltünk a számtalan problémáról, amit szemétként előidéznek...
A Covent Garden piazzáján felállított hatalmas léggömbök megváltoztatják a színűket attól függően, hogy mennyi nitrogén-dioxid-koncentrációt mértek a levegőben szerte Londonban.
Kevés környezettudatosabb lépés van, mint egy tönkrement tárgy megjavítása. Ilyenkor általában arra törekszünk, hogy a korábbi látványt és funkciót tökéletesen helyreállítsuk. Pedig néha az kecsegtet a legszebb eredménnyel, ha ez nem sikerül.Ez is érdekelhet...
Koronavírus: jelentősen csökkent Kína szén-dioxid-kibocsátása
A búza termésmennyisége Magyarországon 2004-2018 között
Ebben a négy magyar városban a legegészségtelenebb a levegő
Figyelemfelkeltő és megdöbbentő kampányok az állatvédelem jegyében (képgaléria)
Egyre rosszabb a helyzet: milliók maradtak víz nélkül Indiában
Mindenki Mindenkiért
A magyar sajtó is összefogott a járvány ellen
Csináld magad!
Így készíthetsz poloskacsapdát házilag
Zenesarok
Ne, most ne menjünk Afrikába (se)
Házi mozi
Karantén-sziget a Tisza-tavon (videó)
Hét mérföld
Az abszurditás csúcsa, avagy mi közük a középkori belga–holland határvitáknak a koronavírushoz
Klímavédelem
Hőhullám volt az Antarktiszon
Mindenki Mindenkiért
A hazai vállalatok jelentős felajánlásokat tettek a Digitális Összefogás keretében
Mindenki Mindenkiért
Támogassuk közös tapssal a járvány frontvonalában küzdőket!
Mindenki Mindenkiért
Finom falatok az elcsigázott orvosoknak
