Bár a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában nincs ipara, mégis a túlfogyasztás áldozata lett. A főváros, Kinhasa utcái mára ki se látszanak a szemétből. A helyi művészek különleges eszközt választottak a probléma súlyának érzékeltetésére.
A művészet erejével hívja fel a figyelmet a fenntarthatóságra, kiemelten a mikroműanyagok problémájára a háromnapos Műtárgyak Éjszakája Fesztivál május 26. és 28. között. Az ötven helyszínen megrendezett száz változatos művészeti program közül huszonöt a fenntarthatóság témája köré épül. 
Egy fiatal svájci képzőművésznek köszönhetően a párizsi művészeti vásáron tűntek fel újra a fehér textilek, hogy 19. századi fényképek fizikai hordozóiként mutassák meg a jégfolyamok egykori monumentalitását, és korábbi funkciójuk révén tanúskodjanak sorsukról..jpg)
A Föld napja alkalmából egy 50 éves, elpusztult bálványfa gyökérzetrészletét állította ki közterületen a II. kerületi önkormányzat.
A New York-i születésű Sam Keller munkáiban ismerős tárgyakból indul ki, majd némi csillámmal csavar egyet rajtuk, hogy a befogadó alaposabban is szemügyre vegye őket.
Dollármilliókat érő műalkotásokat talált a szemétben egy amerikai autószerelő. A hulladékból kiguberált porlepte tárgyak a 2016-ban 96 évesen elhunyt absztrakt expresszionista művésztől, Francis Hinestól származnak.
A természet és a vizesélőhelyek szépségei és problémái köré szerveződik a márciusban megnyílt Sydney-i Biennálé: a szennyezés, a klímaváltozás és a gyarmatosítás következményeit körüljáró alkotások között néhány igazán rendhagyó művel is találkozhat a közönség.
A szemléletformálás sajátos útját választotta egy környezetvédelmi vállalat Indiában: hatalmas falfestményekkel teszik vonzóbbá az egykor szemetes bérházudvarokat a gyerekek számára.
Míg a nyugati kortárs művészetben teret hódító land art esetében a művészeti aktus helyszíne, tárgya és anyaga a természet, addig a keleti kultúrák felfogásában gyökerező természetművészet olyasfajta jelhagyást tart kívánatosnak, amelynek a pusztulás éppúgy része, mint a keletkezés.
A World in Progress III. című földfestmény a záródarabja annak a 2019-ben útjára indított háromrészes sorozatnak, amelyet a Saype művésznéven alkotó francia–svájci tájművész, Guillaume Legros készített – az első képet Genfben, a másodikat New Yorkban és a mostanit Nairobiban, az ENSZ három főhadiszállásán.
Erre a kérdésre keresi a választ a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. 2057 – Személyes utópiák című idei évi nyílt pályázati felhívása, amelyre április 4-ig jelentkezhetnek online a 35 éven aluli képzőművészek. A legjobbak munkáit pedig a szentendrei MANK Galériában rendezett csoportos kiállításon mutatják be.
Dubajban megnyílt a Jövő Múzeuma: a különleges, tórusz alakú, 77 méter magas épületben elhelyezett intézmény álomszerű világot mutat be, amelyet a napenergia és a lendületes fejlődés táplál.
Három hónapig látogatható az isztambuli repülőtér indulási termináljában az a kiállítás, amely Deniz Sağdıç török művész elhasználódott személyzeti egyenruhákból és a repülőtéren termelődő hulladékokból készült portréit mutatja be.
Artur Bordalo portugál szobrász mottója: „az egyik ember szemete kincs egy másik ember számára”.
A háromszáz négyzetméteres graffiti, amely Andi Ponto, művésznevén Coky One műve, két, tízemeletes magdeburgi toronyház tűzfalán kapott helyet.
A Leg on the walls fizikai színházi társulat 10 órás performance-a a táncosoknak embert próbáló, a nézőknek megrázó élmény lehetett.
Nápoly közelében, a Pozzouli-öbölben található a világ legnagyobb víz alatti múzeuma. Az elsüllyedt Baia városának kincseit évszázadokon át megőrizte a tengeri növényzet, mostanra azonban a környezeti hatások kikezdték a műalkotásokat.
Egy fiókban kitömve látni az egykor napfényben fürdő tollakkal az eget hasító madarak sorát mindenképp megrázó élmény. Ha tudod, hogy már hasonlót sem fogsz repülni látni, mert egy faj egyik utolsó példánya fekszik elötted, az egy életre meghatározó inspiráció és küldetéstudat forrása lehet. 
Miami egyik neves történelmi műemléke február elején egy különleges művészeti esemény színterévé változott – a jelenben és a jövőben egyaránt. A Prelude to 2100 (Előjáték 2100-hoz) című performance 30, a színház, a tánc, a zene és a képzőművészet világából érkező alkotók együttműködéséből született meg.
A festőművészből lett textilművész Jennifer McBrien mozdulatainak aprólékosságával a tollruhák finom mintázatát, kötetlenségével pedig a madárvilág eltűnőben lévő szabadságát idézi meg.Ez is érdekelhet...
Az ingatlanfejlesztők is a fenntarthatóság felé fordulnak
Heteken át főzött a rászorulóknak egy budapesti étterem
Nem tudnak részt venni az IPCC-jelentés véglegesítésében az ukrán klímakutatók
Fúziós reaktort épített egy 12 éves tinitudós
Oroszországban már több mint 1,7 millió hektáron tombolnak erdőtüzek
Tudatos vásárlás
Feladta a hagyományos szódakészítés utolsó mohikánja
Zöld mobilitás
A vasúti és a távolsági buszos közlekedés idén nyáron komolyan versenybe száll az autózással
Gyerekszoba
Mintha drogot adnánk a gyerekeinknek
Tudatos vásárlás
Mi kerüljön a bevásárlókosárba?
