Idén nyáron valósult meg először az ökológiai problémák iránt elkötelezett művésztelep, az ÉrTEM projekt Gömörszőlősön. Az egyhetes program során olyan, a környezetre nem káros anyagokból készült művek létrehozása volt a cél, melyek ökológiai lábnyomunk minimalizálására kívánták felhívni a figyelmet, miközben megkísérelték a művésztelep aktív részesévé tenni a helyi lakosokat is.
Előszeretettel képzeljük magunkat a természeten kívül állónak, a kultúránk által meg-különböztetettnek. A természet még a legjobb esetben is valami megfigyelendő és tudományosan kikutatandó, de mindig a „másik”, a „vad” marad számunkra.
Dénes Ágnes (Agnes Denes) magyar származású amerikai festő, konceptuális művész, egyetemi tanár, a land art egyik legelső művelője, aki leginkább azzal vált világszerte ismertté, hogy a 80-as évek elején búzát termesztett a New York-i felhőkarcolók árnyékában.
„A természet az igazi értékét akkor nyeri el, ha kontrasztba tudjuk helyezni az ellentétével – csak azáltal becsüljük meg a tiszta levegőt, a szabálytalan formákat, a zöldet, ha már megtapasztaltuk a hiányát.” Márpedig ettől már az impresszionista festők is szenvedtek.
Ezek a színpompás faliszőnyegek nem csak esztétikai célt szolgálnak: minden darab egy év hőmérsékletének alakulását képezi le.
Egy amerikai házaspár mesteri szintre emelte a művészet és az élővilág kapcsolatát: a természetben, a természetből és a természetért hozzák létre alkotásaikat.
Amszterdam, London és Párizs múzeumaiban egyre gyakoribbak az olajvállalatok „artwashing” tevékenysége elleni akciók. De mit ér egy maroknyi aktivista kiállása az etikus finanszírozás mellett? – teszi fel a kérdést az artportal.hu.
A francia Billy Drausin autodidakta módon sajátította el az illusztrációkészítés csínját-bínját, idén októberben pedig az Inktober kezdeményezés égisze alatt úgy döntött, rajzaival a popkultúra alakjait házasítja össze a hozzájuk köthető, az emberiség által okozott környezeti katasztrófákkal.
Műanyaghulladékokból készült, 24 méter hosszú kék bálna hívja fel a figyelmet az óceánok szennyezettségének egyre égetőbb problémájára a San Franciscó-i Golden Gate híd szomszédságában..jpg)
Az egység, teljesség szimbólumát sok helyen megtalálhatjuk: több ezer éves buddhista szentélyekben, gótikus templomaink rózsaablakain, sőt, az aprólékos tevékenységek kedvelői színezők lapjain dúskálhatnak a mandalákban. De vajon hogyan kerülnek a tengerfenék homokjába?
Eva Mosher hisz abban, hogy a művészet részese lehet a klímaváltozás összetett problémáival vívott küzdelemnek. Liquid City: Now and Then (Folyékony város: Most és majd) című képei komoly kutatómunka alapján beszélnek New York felszíni vizeinek jelenéről és lehetséges jövőjéről.
A 21. század emberére oly jellemző túlfogyasztás lépten-nyomon tetten érhető a mindennapokban is, de talán semmi nem példázza olyan jól, mint egy-egy lomtalanítás. Corey Isenor fotós a fotóművészet nyelvén mesél a bennünket körülvevő tárgyak lecserélhetőségének szomorúságáról..jpg)
De nem kell megijedni – ez csak egy figyelemfelhívó installáció része.
Az elhivatott művészek, akik képeikkel nemcsak gyönyörködtetni, de elgondolkoztatni, sőt, cselekvésre sarkallni is szeretnének, gyakran ábrázolják élesen, olykor felnagyítva korunk problémáit. Alexis Rockman ennél is drasztikusabb eszközhöz nyúl. 
A Kedves Klíma! projekt alkotóinak célja, hogy az emberek élő és élettelen természethez fűződő érzéseinek elmélyítésével hassanak a klímaváltozással kapcsolatos gondolkodásra.
Amerikai filmekben gyakran láthatjuk, amint egy ház tulajdonosa eladó vagy éppen eladva feliratú táblát helyez el a háza előtt. A tengerszint-emelkedés által erősen fenyegetett dél-floridai Pinecrest lakosai Xavier Cortada képzőművész segítségével megkapó és kérlelhetetlen módot találtak a rájuk leselkedő veszély tudatosítására.
Artur Bordalo (más néven Bordalo II) portugál származású street art művész. A nagyapja által festett klasszikus akvarellek, illetve az illegális graffitik által adott életérzés formálta egyedi megoldásait. Alkotásai mellett nem mehetünk el szó és megállás nélkül – amennyiben Lisszabon, Párizs vagy Lausanne utcáit járjuk.
Iantha Naicker különleges alkotásainak elkészítéséhez ugyanis az apró rovarokat hívta segítségül.
Az 1950-es években a pop art művészek képeinek élénk színei, ordító feliratai és fanyar humora tartott tükröt a kialakulóban lévő fogyasztói kultúrának. Az amerikai festő, Karen Hackenberg Andy Warhol nyomdokain járva próbálja felrázni a 21. század műanyagfüggő fogyasztóit.Ez is érdekelhet...
Természet
Csaknem rekordmeleg volt az idei ősz
Gyerekszoba
Nem tabu – így beszélj a gyerekkel a pénzről
Lencsevégen
Föld alatti csillagos égbolt
Házi mozi
Jean Giono: Az ember, aki fákat ültetett
.jpg)
Egészség
Láthatatlan, globális kór: a magány
Mezőgazdaság
Új lehetőségek a precíziós ültetésben
Klímavédelem
Élő Bolygónk mobilapp: neked fejlesztve!
