2019. április 19., Emma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Etikus finanszírozás és zöld aktivizmus a múzeumban

Amszterdam, London és Párizs múzeumaiban egyre gyakoribbak az olajvállalatok „artwashing” tevékenysége elleni akciók. De mit ér egy maroknyi aktivista kiállása az etikus finanszírozás mellett? – teszi fel a kérdést az artportal.hu.

2018 májusában olajfekete kéznyomok jelentek meg a Van Gogh Múzeum üvegfalán, amelyeket fekete ruhás aktivisták hagytak hátra, hogy felhívják a figyelmet a Shell és a múzeum „mocskos” kapcsolatára.

A tüntetők arra szólították fel az intézményt, hogy szüntesse meg együttműködését az olyan vállalatokkal, amelyek környezetromboló tevékenységet folytatnak, és a kultúra támogatásával igyekeznek tisztára mosni imázsukat.

Az akciót szervező, művészekből, kutatókból és aktivistákból álló Fossil Free Culture NL nyilatkozata szerint a Shell számos kulturális intézményt támogat Hollandiában, hogy a művészetpártolás látszatával elkendőzze kártékony és az emberi jogok megsértésével is járó tevékenységét.

Az Fossil Free Culture NL 2017 szeptemberében az In the Forest (Az erdőben) című kiállítás kapcsán állt elő a [Sp]oiled Landscapes című akcióval Fotó: Fossil Free Culture/youtube.com

A növekvő feszültség hátterében elsősorban az áll, hogy a nagyvállalatok egyre nagyobb szerepet játszanak a múzeumok finanszírozásában, különösen, mióta a gazdasági válság nyomán megnyirbálták az állami támogatásokat.

A legnagyobb nyugat-európai múzeumok, mint a Tate, a British Museum, a Louvre vagy a Van Gogh Múzeum finanszírozásának jelentős része vagyonos támogatóktól származik, köztük olyan olajvállalatoktól, mint a BP, a Shell vagy a Total.

Az aktivisták szerint az említett vállalatok esetében nem olyan mennyiségű pénzügyi támogatásról van szó, amit a múzeumok ne tudnának nélkülözni.

A Tate Modern Fotó: Christine Matthews/Wikimedia Commons

Ugyanakkor a vállalatokhoz kapcsolódó sorozatos botrányok (például a BP Deepwater Horizon olajfúrótorony-katasztrófája) egyre kellemetlenebbé válnak a kulturális intézmények vezetősége számára.

Olyannyira, hogy a Tate és a BP 2016-ban bejelentette 26 éves együttműködésük megszüntetését.

A múzeumokat megcélzó környezetvédelmi aktivizmus rávilágít arra, hogy a kulturális intézmények társadalomformáló szerepe és felelőssége nemcsak a bemutatott tárgyak kiválasztására és a kiállítások üzenetére korlátozódik: az etikus finanszírozással kapcsolatos tudatosságra is.

Neked ajánljuk
Különös hattyúdal a modern ember vég nélküli tévedéseiről Művészi kis otthonok két-, négy- és hatlábúaknak Szorgos művészek a magányos méhek szolgálatában A műanyag nem csak szemétként szennyez A műanyag Attenborough-ban emberére akadt
Tovább a forrásra: artportal.hu
Vissza
Hírfolyam