2018. december 13., Luca, Otília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Búzamező a felhőkarcolók árnyékában

Dénes Ágnes (Agnes Denes) magyar származású amerikai festő, konceptuális művész, egyetemi tanár, a land art egyik legelső művelője, aki leginkább azzal vált világszerte ismertté, hogy a 80-as évek elején búzát termesztett a New York-i felhőkarcolók árnyékában.

A különleges, korát megelőző alkotásairól híres művész családja a második világháború alatt vándorolt ki Svédországba. Tizenéves volt, amikor az Egyesült Államokba költözött, majd festészetet tanult a The New School intézményben és a Columbia Egyetemen. Érdeklődése a természet- és társadalomtudományok felé fordult. Filozófiát, nyelvészetet, pszichológiát, művészettörténetet és irodalmat tanult, majd ismereteit vizuális művészeti alkotásaiban használta fel – írja az Érdekes Világ.

Fotó: www.agnesdenesstudio.com

A gyakran monumentális méretű művei társadalmi, kulturális és környezeti témákkal foglalkoznak. Ilyen volt az 1982-ben kivitelezett Búzaföld (Wheatfield – A Confrontation) is, melyet Manhattanben egy építési törmelékkel és szeméttel teli területen valósított meg. 

A grandiózus figyelemfelkeltő akcióval a művész a fenntartható fejlődésre szerette volna ráirányítani a figyelmet.

„Az az icipici terület, amelyet a város végül is a pénzvilág kellős közepén rendelkezésemre bocsátott, hogy elkészüljön a mű, 4 milliárd dollárt ért. Én pedig egy éven keresztül ezen a kicsi földterületen mindössze 158 dollárt költöttem el a magokra, amelyekből a búzamezőmet létrehoztam. Ez volt az utolsó pici szabad telek a világ leggazdagabb városában, ahol ezáltal egyévnyi laufot kapott a sok milliárd dolláros lakó- és üzletközpont felépítése” – mesélte az alkotó a nem mindennapi művészeti projektről, mellyel hatalmas paradoxont ​​teremtett.

Fotó: www.agnesdenesstudio.com

A learatott búza a Minnesota Museum of American Art által rendezett vándorkiállítás keretében jutott el a világ 28 városába 1987 és 1990 között. Az emberek magukkal vihettek egy kicsit a búzából, hogy újra elültessék azt a világ minden pontján. A művész még a szalmát is hasznosította, azt ugyanis a New York-i rendőrség lovai kapták meg. 

Neked ajánljuk
Mátyási Péter: Herbárium Környezet-művészet, aktivizmus és közösségi jelenlét Mintha a Marson járnánk, pedig a Vértesben vagyunk Környezetbarát, vegyszermentes, vízzel lemosható körömlakk gyerekeknek és felnőtteknek Jármű-korszerűsítés a Magyar Postánál
Tovább a forrásra: erdekesvilag.hu
Vissza
Hírfolyam