Tájképből tanúságtétel és mementó
A 19. század nagy tájképfestőinek alkotásai egészen különleges jelentőségre tesznek szert az emberi felelőtlenség és klímaváltozás ecsetje nyomán átalakuló gleccserek, hegységek és esőerdők korában.
Az Artsy összeállításában bemutatott néhány klasszikus tájképet, amelyek a klímaváltozás következtében napjainkban már nem születhettek volna meg, vagy az éghajlat megváltozásával a jövőben léphetnek elő az általuk bemutatott természeti tünemény egykori létezésének mementóivá.
Búcsúznak az Alpok jeges csúcsai
A J. M. W. Turner festményén még látványos jégfolyamként lezúduló Mer de Glace gleccser folyamatosan húzódik vissza, ahogy a hegység többi gleccsere is. Egy 2019-es kiállítás keretében Emma Stibbon fotográfus látogatott el a völgybe, ahol egykor a 19. századi festő megörökítette a tájat. A két kép között drámai lett a különbség.
Egyre fogyatkozó gleccserek
A felmelegedés az amerikai jégfolyamokat sem kíméli: félő, hogy pár évtized múlva már csak az Albert Bierstadt festményéhez hasonló képek tanúsítják majd, hogy a Glacier Nemzeti Park egykor nem csak a nevében tartalmazott gleccsereket. Míg a 19. században még 150 volt a számuk, mára már mindössze 26 gleccser maradt a területen.
Meddig láthatjuk az Amazonast Frederic Edwin szemével?
Az amerikai tájképfestő ma El Rio de Luz (A fényfolyó), korábban egyszerűen Amazonas néven ismert festménye a kontinensen végighömpölygő folyamot párában úszó fenségében mutatja meg, ahogy a nap alig tudja átküzdeni magát a nedvességtől terhes levegőn. Csakhogy a brazíliai esőerdők levegője az éghajlatváltozás és az erdőírtás hatására mára sokkal szárazabbá vált, ami hozzájárult az aszályok gyakoribbá válásához is.
_by_Frederic_Edwin_Church,_1877,_oil_on_canvas_-_National_Gallery_of_Art,_Washington_-_DSC00074.jpg)
Paradicsomi szigetek alkonya
Tahiti valószínűleg Gauguin munkássága idején sem volt az az idilli világ, amilyennek a francia művész képeiről ismerjük. Azonban a 21. század folyamán egészen újfajta problémákkal szembesülhet ez a paradicsomi vidék, ahogy a csendes-óceáni szigetvilág egésze is. Az emelkedő tengerszint nemcsak a tájat formálhatja át, de a fenyegetés új, mesterséges szigetek létesítésének szükségességét is felvetheti, ami nem feltétlenül lesz vászonra kívánkozó látvány.
