A kriptovalutáknál alkalmazott technológia a művészi aukciókra is betette a lábát...
...és jelentősen megnöveli a műkereskedelem karbonlábnyomát. Az úgynevezett NFT-k, amelyek a digitális formában létező művek eredetijének birtoklását teszik lehetővé, az elmúlt másfél évben hatalmas népszerűségre tettek szert, ugyanakkor az aukciósházak, a gyűjtők és a művészek jelentős csoportja sem vesz tudomást az új őrület hátulütőiről – figyelmeztet John Naughton akadémikus, újságíró.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme van egy olyan digitális műalkotást megvenni, amit gyakorlatilag bárki letölthet. De az NFT épp azt hivatott bizonyítani, hogy kinél van a mű eredetije: ahogy a neve is jelzi – non-fungible token –, egy mással nem helyettesíthető tokenről van szó – derül ki a hvg.hu magyarázatából.
2021 júniusában a Sotheby’s NFT-aukciója keretében az alkotások 9 és 11 ezer dollár közti áron kerültek értékesítésre, de a Christie's első ilyen árverésén 69 millió dollárért eladott művével Mike Winkelmann, művésznevén Beeples rögtön a világ legsikeresebb képzőművészei között találta magát. Korábban semelyik munkáját nem értékesítette pár száz dollárnál többért. A hatás a várhatónak megfelelően alakult – mutatott rá a The Guardian oldalán John Naughton:
Reménybeli Beeplesek tömegei jelentek meg, akik egy kis munka reményében nagyot szeretnének szakítani.
A tudomány és technológia eredményeinek kommunikációjával foglalkozó Naughton szerint igaz, hogy a pandémia idején különösen nehéz anyagi helyzetben lévő művészek bevételhez jutása lehetne örömteli fejlemény, csak nem mindegy, milyen áron.
Az NFT-k azonosítását lehetővé tevő blokklánc-technológia ugyanis ugyanúgy, ahogy a kriptovaluták (a bitcoin vagy az ethereum) esetében, jelentős mennyiségű elektromos energiát igényel, ennek megfelelően magas a karbonkibocsátása.
Példaként: egyetlen tranzakció energiaigénye az ethereum-blokkláncon egy átlagos amerikai háztartás nyolcnapos fogyasztásának felel meg (232,51 kWh).
