Hová kell dobni a tejesdobozt? Lehet környezetbarát a mosogatógép? Zöldmegoldás kádban fürdeni, vagy mindig csak zuhanyozni érdemes, ha igazán akarunk figyelni a környezetünkre?
Hogy lesznek a szél szárnyán utazó parányi magból ezeréves matuzsálemek? Kik laknak, rejtőzködnek vagy éppen lakmároznak a fákon? Mire használja őket az ember és miért fontos vigyáznunk rájuk?
Szeretnél belesni a hazai erdők életébe? Ismerd meg Masnit, a foltos szalamandrát, aki éppen most válik anyukává, és a türelmetlen vadkörtefát, amely alig bírja kivárni, hogy végre az ő ágain is madarak fészkeljenek. Kísérd el a cinkepárt, hogy megtalálják új odújukat, és fedezd fel, milyen hasznos lehet az erdő mélyén kidőlt fa.
Hogyan függ össze a jobb és a bal kéz a joghurtkészítéssel és a DNS-sel? Miért jelentős lépés az emberiség számára a Mengyelejev-féle periódusos rendszer fehér foltjainak eltüntetése? Milyen eszmei viták kísérték az érzéstelenítés históriáját?
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a klímaváltozásról már mindent leírtak. Ez több okból sem lehet igaz, de ami a legfontosabb: lehetetlen, hiszen e sorok írása közben is változik. Az irányon és a mértékén zajlik – sokszor a tudományt is nélkülöző – vita, a klímaváltozás mint közéleti diskurzus pedig mindeközben bizonyosan hevül.
Mi a gravitáció? Senki sem tudja – és szinte senki sem tudja, hogy senki sem tudja. A modern tudomány egyik legnagyobb talánya, hogy hogyan lehet valami, ami ennyire áthat mindent, ugyanakkor ennyire titokzatos, és miként lehetséges, hogy ezt a rejtélyt a fizikán kívül egyáltalán fel sem ismerik.
A superfood kifejezés sokak számára egyet jelent az egészséggel, hiszen olyan alapanyagot jelöl, amelyet valamely értékes tulajdonsága kiemel társai közül. Különösen népszerű a goji bogyó, az avokádó vagy éppen a lazac, ám a vargányáról vagy akár a sárgarépáról, padlizsánról már kevesen tudják, hogy igazi szuperélelmiszerek – ráadásul itthon is megteremnek!
Miben hasonlít a kutya az ősemberhez? Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben? Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban? Merre tart az evolúció? Csányi Vilmos válogatott írásai egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ.
A világ élelmezése, klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, antibiotikumrezisztencia, mindent elárasztó műanyagok – az emberiség előtt álló problémák és akadályok sora szinte végtelennek tűnik. Melyek a legégetőbb problémáink, és melyeket kezeljük legelőször?
A Magosfa Alapítvány egy csodás kiadványban osztja meg az olvasókkal, hogyan lehetséges a betondzsungelt úgy alakítani, hogy a települési élővilág fennmaradjon, és minél nagyobb terület boruljon zöldbe a városban.
A szép kivitelű, ifj. Vasuta Gábor természetfotós képeivel és grafikákkal gazdagon illusztrált elbeszélések és versek Magyarország legszebb vidékeire kalauzolnak, és miközben a szerzővel járjuk a tájakat – aki megosztja velünk saját és fotós barátja élményeit is –, a természet ezer csodájára bukkanunk a könyv lapjain.
Egy gyakran idézett Obama-mondat szerint mi vagyunk az első generáció, mely tényleg érzi a klímaváltozás hatásait, és az utolsó generáció, melynek hatalmában áll bármit is tenni ellene.
„Döntő érvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni. Nem szabad megtörténnie. Azonban ott tartunk, hogy ezt már sokan nem értik, még többen félreértik.”
De ha az ipari civilizáció fenntarthatatlannak bizonyult, akkor milyen civilizációt kellene helyette létrehoznunk? És milyen alapon reménykedhetünk e roppant kihívás megoldásában? Milyen irányba kellene haladnia a tudománynak és a technológiának? És milyen irányba kellene az emberiségnek továbbfejlődnie?
A Felelős Értelmiség szimpóziuma áttekintette az élettelen, az élő és a társadalmi környezet egymással is összefüggő káros fejleményeit, tendenciáit... Új könyv jelent meg Szathmáry Eörsnek, az ETI Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport főigazgatójának szerkesztésében.
Szárazságtól rothadó ausztrál farmokon játszódik Ausztália egyik kedvenc krimiírójának története. Jane Harper könyveiben – magyarul eddig három jelent meg – úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki. Az Aszály című regényből már film is készült, bemutatóját a koronavírus-járvány miatt halasztották el.
Egy túrán sosem vagyunk egyedül, még akkor sem, ha valóban egymagunk rójuk az utat – a környezetünkben megbújó élőlények ugyanis mindig elkísérnek bennünket. A rejtőzködő állatvilágot nem könnyű észrevenni, ám sokat segít, ha tudjuk, milyen élőhelyeken vezet keresztül utunk, és milyen jelekre kell odafigyelnünk, hogy – kis szerencsével – megpillanthassuk két- vagy éppen négylábú barátainkat.
Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? – ilyen kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói, akiknek gondolatai az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötetben szerepelnek.
Ablakunkon kinézve kedves, szívet melengető látványt nyújt zöldellő kertünk, színek széles skálájában pompázó virágágyásunk, szépséges díszfáink kerítést szegélyező sora. Hogy is lehetne ez a békés oázis kiindulópontja a természeti környezetünket veszélyeztető inváziónak?
Vajon tényleg létezik a spanyol konkvisztádorok végzete, a rejtélyes folyó, amelynek olyan forró a vize, hogy az állatok, amelyek beleesnek, megfőnek benne?
,2013..jpg)
