A környezettudatos életmódváltás nem is olyan egyszerű feladat, főleg úgy, hogy újra és újra ellentmondásos információk érik az embert – de aki jó helyen keresgél, hasznos tippekkel és biztos receptekkel vághat neki a megújulásnak.
Valamikor a távoli jövőben a felforrósodott föld még élhető északi régióiban furcsa hibrid államok küzdenek saját fenntarthatóságukkal és egymással. Mészöly Ágnes és Molnár T. Eszter szerzőpárosának regénye napjaink egyik legforróbb műfajába kalauzol minket: bemutatkozik a magyar cli-fi.
.jpeg)
Haniko vegyes technikával készült alkotásokat felvonultató pop-up kiállítása arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról.
Az interneten rendelt áruk csomagolása a legtöbb esetben a legkevésbé sem környezetkímélő: műanyag fólia, sokszoros papírburok vagy éppen a dobozt kitöltő, szinte 100 százalékosan a szemétben landoló granulátum társul hozzá – és ezalól általában a könyvek sem jelentenek kivételt.
Szinte minden népnek megvan a maga „boldogságformulája” a mindennapokra. A Sinrin-joku, azaz „erdőfürdőzés” Japánból érkezett hozzánk. Szó szerinti jelentése: az erdei atmoszféra magunkba szívása. Tágabb értelmezésben – „hagyd el a zsúfolt irodád, és menj, gyönyörködj egy kicsit a természet csodáiban!” (Fotó: Marcello Rabozzi/pixabay.com)
A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Prae Kiadó gondozásában a Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió szerzőtrió által jegyzett tudományos monográfia arról, miként lehetünk képesek egyszer s mindenkorra leépíteni, dekonstruálni az Emberről szóló több évezredes képzeteinket.
A tudomány máig legnagyobb megválaszolatlan kérdése, hogy az élettelen atomok és molekulák hogyan alakulnak át szerető, gyűlölködő, vágyakozó, rettegő, gondolkodó élő anyaggá.
„A természet harmóniája csupán illúzió, az evolúció leginkább fegyverkezési versenyként jellemezhető öldöklő harc, a Homo sapiensen kívül egy faj sem törődik humanitárius szempontokkal vagy a globális környezeti válsággal – így foglalhatók össze A versengés paradoxonjai című, a Typotex kiadónál az év elején megjelent esszékötet fő állításai.” (Kép: typotex.hu)
Elsősorban az ember-környezet viszonyban bekövetkezett alapvető változás és ennek következményei állnak a szerző vizsgálódásainak középpontjában, hiszen ezek az egész történelem számára lehetséges értelmezési keretet adnak.
A Termő televény című kötet korunk mezőgazdaságának ökológiai, közegészségügyi és közgazdasági kérdéseit tárgyalja rendszerelméleti megközelítésben.
Útmutató a gyűjtéshez, receptek a felhasználáshoz: tapasztaljuk meg a gyűjtögetés örömét, és magunktól is keresni fogjuk a vadon termő ehető növényeket.
A világ tele van csodálatos növényekkel és állatokkal, némelyik azonban hamarosan örökre eltűnhet.
A bennünk és rajtunk élő mikroszkopikus élőlények átírják, mit is jelent embernek lenni. Az emberi test körülbelül 10 billió emberi sejtből áll, miközben mintegy 100 billió mikrobiális sejt is él bennünk és rajtunk. Vagyis többségében nem is önmagunk vagyunk.
Szemetünk a modern társadalom legkomolyabb, exponenciálisan növekvő problémájává vált. Az ökokapitalista Tom Szaky rájött, hogy mi okozza ezt a válságot, és elmagyarázza, miként oldhatjuk meg azáltal, hogy megszüntetjük a szemét fogalmát.
Pierre Rabhi a kortárs ökológiai gondolkodás egyik legnagyszerűbb alakja, aki alapítványai révén három kontinensen van jelen, és tízezrek életébe hozott változást Afrikától Indiáig.
Ideje elkezdenünk szembenézni a tényekkel és az ebből eredő félelemmel – állítja egy most megjelent könyv, a Lakhatatlan Föld (Uninhabitable Earth) David Wallace-Wellstől. A szerző nem éghajlattudós és nem is környezetvédő aktivista, csak egy újságíró. De talán éppen ezért tudja új szempontokból megfogalmazni azokat a tényeket, amikről egyébként sokat hallottunk már. (Kép: www.amazon.com)
Az elmúlt években nem telt el úgy hét, hogy ne hallottunk volna a vezető hírek között valamilyen új kozmikus felfedezésről. Úgy tűnik, a nagyközönség őszintén érdeklődik a csillagászat iránt.
A fotókkal gazdagon illusztrált, több mint 200 oldalas enciklopédia az evolúció és ökológia, az anatómia és élettan, a viselkedés és társas kapcsolatok, az érzékelés, gondolkodás és személyiség, a kutyák és emberek, valamint a kutyafajták tudástára témáját járja körbe.
Az egész világon keresztülhömpölygő hírfolyamok árja gyakran olyan történeteket sodor elénk, amelyek tőlünk több ezer kilométerre esnek meg. Többet tudunk az óceánok és esőerdők mélyén zajló természeti tragédiákról, mint arról, milyen ártalmak érik hazánk élővilágát, pedig ezek csökkentéséért mi is tehetünk.
„Ismerjük meg hazánk kisragadozóit!”
