2019. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Milyen lesz a Föld 2646-ban?

Mészöly Ágnes és Molnár T. Eszter közösen írt disztópikus regényében, az Emberek országában két fiatalnak egy 600 évvel későbbi világban játszódó történetén keresztül megismerhetjük az itthon még kevésbé elterjedt, de egyre népszerűbbé váló climate-fiction, azaz cli-fi új műfaját. 

A kötetben megjelenő világ összetett, jól felépített struktúrája talán annak is köszönhető, hogy egyszerre két szerző álmodta meg. Folyamatos mozgásban van a cselekmény, a két főhős személyes története, és a 2646-ban létező Föld története.

Fotó: lira.hu

Fejezetről fejezetre újabb és újabb összetevőjét ismerhetjük meg annak a fiktív világnak, amely a harmadik világháború után jött létre, ezen belül is főleg a szuperállamét, Kalaallit Nunaatét. Teljesen új társadalmi berendezkedés rajzolódik ki, új népcsoportok működési mechanizmusaiba nyerhetünk bepillantást, és

fokozatosan bontakozik ki az, hogyan pusztította el magát a Föld egykori népessége azzal, hogy nem foglalkozott kellő mértékben a globális felmelegedés, a klímaváltozás problémájával.

Az Emberek Országa, azaz Kalaallit Nunaat annak a Harmadik Háború után, Grönland területén létrejött államnak a neve, amelynek gazdasága zárt, a népsűrűsége magas, az erőforrásai szűkösek, ezért központosított irányítási rendszer szabályoz szinte mindent, ami az élethez szükséges, onnantól kezdve, hogy ki, mivel foglalkozzon, addig, hogy meddig éljen (ez utóbbi a legjobb esetben is csak 67 év lehet). Az új berendezkedés alappillérét a közösségben rejlő erő jelenti, viszont ahhoz, hogy a közösség jól működjön, az egyén szinte megszűnik létezni. Az állam megtervezi – és számon is tartja – a benne élő polgárok minden percét, azt, hogy mit tanulhatnak, mivel foglalkozzanak, kivel alapítsanak családot stb. Cserébe viszont ingyenesen vehetik igénybe az orvosi ellátást, és a lakhatásért sem kell fizetni, és látszólag semmivel sem kell törődni, csak élni azt az életet, amelyet kijelöltek, amelyben a szabad akarat nem opció. 

A regény, illetve a műfaj egyik sajátossága, hogy

időről időre megmutatkozik a jelenlegi politikai, eszmei, vallási rendszer kritikája, vagyis az, hogy a mostani felállás hibái miként eredményezhetnek egy újabb háborút, és az ökoszisztéma teljes felborulását.

Mészöly Ágnes – Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa, Tilos az Á Könyvek, Pozsonyi Pagony, 2019

Neked ajánljuk
Kis képes lepkeház – Könyv és művészeti alkotás Klímaszorongás északi módra A Camponában mindenkit vár Helen könyvtára Trópusi vihar pusztít Houstonban Villanytaxik száguldoznak a Szajnán
Tovább a forrásra: prae.hu
Vissza
Hírfolyam