A klíma mindig is mozgatta a történelem kerekét
Marcus Rosenlund „Az időjárás és a történelem” című kötete izgalmas kalauz abba a világba, amelyről szerencsére egyre többet beszél a tudomány, ha a történelem menetéről, események értelmezéséről esik szó.
Mind több szakmai publikáció világít rá, hogy az időjárás, a klimatikus hatások – így például egy vulkánkitörés – mennyire komoly szerepet játszottak és játszhatnak az emberi közösségek történetében. Ráadásul már akkor is, amikor arról nekünk, a bolygót manapság egyre inkább alakító fajnak fogalma sem volt.
Özönvíz, cunamik, áradások, felmelegedés, kis jégkorszak, éhínség és népvándorlások – Rosenlund az emberré válás kezdeteitől egészen napjainkig vezeti olvasóit.
A tudományos-ismeretterjesztő rádiósként ismert szerző jól kamatoztatja „polgári szakmáját”, s a száraz fejtegetések helyett – már-már az északi mesemondók hagyományait idézve – játékos és izgalmas stílusban lebbenti fel a fátylat nem egy olyan ok-okozati kapcsolatról, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy összefüggésben állhattak egymással.
Miért válhatott Amszterdam a Nyugat egyik legfontosabb kikötőjévé? Vajon miért nem tudtak gyökeret verni a vikingek az általuk valamikor 1000 táján felfedezett Amerikában? Mi történt a középkori skandináv hajósok grönlandi telepével? Tényleg az eső okozhatta Napóleon vesztét Waterloo mellett? A Dogger-föld eltűnése lehetett az észak Atlantisza? Megannyi kérdés, amire a kötet a tudomány és a kutatás mai állása szerint megpróbál felelni.
- Kiadó: Cser Kiadó, 2021
- Oldalszám: 288
- ISBN: 9789632786377
.jpg)
