2022. május 27., Hella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Igazi könyvkülönlegesség: Budai hévíztan 1721-ből

„Arra törekszem... hogy a gyógyvízkúra helyes módszerét mindenkivel megismertethessem” – írja a budai gyógyfürdőkről írott, 1721-ben megjelent, latin nyelvű könyvében Laurentius Stocker neves budai orvos, akinek munkáját az Akadémiai Kiadó jelentette meg nemrég fakszimile kiadásban, kiegészítve a magyar nyelvű fordítással.

Bár napjaink orvostudományi eredményei mellett hajlamosak vagyunk a két-háromszáz évvel ezelőtti orvoslást teljes egészében elvetni, időről időre bebizonyosodik, hogy bizony akkoriban is léteztek olyan elméletek, amelyek modern korunkban „újrafelfedezve” igaznak bizonyulnak.

Így van ez „Laurentius Stocker Úr, a bölcsészet és az orvostudomány doktora, Ő Szent Császári-Királyi Katolikus Felsége helyőrségének és Buda Szabad Királyi Városának rendes orvosa” munkájának jó néhány megállapításával is, a szerző ugyanis amellett, hogy a Budán fakadó ásvány- és gyógyvizek eredetéről, összetételéről, hatásairól, koráról, a köréjük épült fürdőkről is részletesen értekezik, több fejezetben tárgyalja kimerítően a fürdő- és ivókúrák mikéntjét, kitérve többféle betegségre, az egészséges életmód elemeire is.

Megállapítja például, hogy az ülő életmód és a helytelen, mértéklen étkezés a legtöbb betegség kiváltó oka, de azt is, hogy fontos lenne a megelőzésre koncentrálni, mert ha már megvan a baj, sokkal nehezebb a gyógyulás – mai ismereteink szerint is nehéz lenne mindezzel vitatkozni.

Ahogyan azzal is, hogy az átgondoltan megtervezett és következetesen véghez vitt fürdőkúra számos nyavalyát előzhet vagy gyógyíthat meg – Stocker iható aranynak nevezi Buda gyógyvizeit, amelyek csak azért nem világhírűek még, mert hatásukat és használatukat nem ismerik az emberek.

Laurentius Stocker: Thermographia Budensis

Az egészségmegőrzésre és a fürdőkúrákra vonatkozó, gyakran ma is megfontolandó tanácsok mellett azonban a könyv sokkal több érdekességet tartogat a történelem iránt fogékony olvasóknak, hiszen, ahogy a fakszimile kiadás előszavában Áder János köztársasági elnök fogalmaz, a gyógyforrások hazánk történelmének meghatározó részei. Korrajzértékű például, hogy öt orvostudományi doktor, elméletiorvostan-tanár, orvosi egyetemi dékán és rektor, köztük Ő Császári Felsége főorvosa erősítette meg, hogy a benne foglaltak megfelelnek az orvostudomány, „a fizika és a kémia bizonyított alapelveinek”, hogy a könyv „különleges tudással, helyes ítélettel, különös alapossággal és fáradhatatlan szorgalommal van megírva, a betegek legfőbb javát és a tudományos közösség érdekét szolgálja”.

Miközben az írás a legtermészetesebben elegyíti a kor természettudományos ismereteit az alkímia eszköztárával és kifejezéseivel, a szerző biztosítja az egyházat, hogy ha bármi olyat vetett volna papírra, amely nem áll összhangban az egyház véleményével, hajlandó azt visszavonni, és bevallani, hogy tévedett.

A könyv érdekes olvasmány azoknak, akiket érdekel, hogyan látták az emberi test működését akkoriban, milyen okokat tulajdonítottak az egyes tüneteknek, betegségeknek, de akár azoknak is, akik kíváncsiak például arra, milyen ételeket, italokat fogyasztottak a kor emberei, vagy hogy pontosan hogyan néztek ki, milyen állapotban voltak Buda gyógyfürdői a 18. század végén.

A 2021-ben az Akadémiai Kiadónál napvilágot látott kötetet a fordítás mellett kiegészítették egy tanulmánnyal, amely a szerző életrajzán, a könyv történetén túl további érdekességeket tartogat például a budai fürdőkultúráról, de abban is segít, hogy a mai olvasó eligazodjon a Stocker korában uralkodó orvosi elméletek főbb megállapításai között.

A hazai gyógyfürdőkultúrát történelmi panorámába helyező 300 éves értekezés fakszimile kiadásával (és csöppet sem mellesleg: magyar nyelvre fordításával) nemcsak igazi értékmentő munka született, hanem egy olyan könyvkülönlegesség, amelynek meglepő összefüggéseket és a korabeli élet történeteit is feltáró lapjait bizonyosan nagy örömmel fogják forgatni az értő olvasók.

Neked ajánljuk
William von Hippel: A nagy társas ugrás Michel Serres: A természeti szerződés Bakó Krisztián: Városi vadvilág Sokallják a 480 farkast Svédországban, 170-re akarják csökkenteni Nemcsak a hordozórakéták, de a kibocsátásuk is az eget veri
Tovább a forrásra: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam