Megszoktuk, hogy a festők alkotásai – tájképek és csendéletek – az alkotó körülményeiről, a természettel való kapcsolatáról is mesélnek. De a környezet mint ihletforrás épp így belopódzik a zeneszerzők partitúráiba is: már a barokk korban keletkeztek olyan kompozíciók, amelyek a háziállatok megjelenítésére törekedtek.
Június végén került az amerikai mozikba Paul Schrader legújabb filmje, a First Reformed. A történetben egy fiát gyászoló pap veszi fel a harcot egy az egyházhoz szorosan kötődő környezetszennyező céggel. A film egyik nagy ívű betétdala, a Who's Gonna Stand Up Neil Youngtól a Föld megmentésére szólít fel.
Björk, az izlandi énekesnő, zeneszerző 2008-ban hozta létre a Náttura alapítványt Izland lokális, fenntartható gazdaságának erősítésére. Művészetével, zenéjével is hirdette a természet szeretetét, Biophilia című albuma a természeti és technológiai környezetre, az egész univerzumra fókuszál.
Vivaldi slágerré vált műve 1725-ben jelent meg Amszterdamban. A harmónia és a találékonyság erőpróbája címet viselő tizenkét concertót tartalmazó gyűjtemény első négy darabja már a maga korában is rendkívül népszerű volt – de azt kevesen tudják, hogy nem „csak” zenei alkotásról van szó.
Mozart valószínűleg egyike volt a legállatszeretőbb komponistáknak: volt lova, kutyája, kanárimadara – sőt boldog birtokosa volt egy muzikális seregélynek is.
De az egyik legnagyobb hangszeralkatrész-gyártónak hála Amerikában már az elhasználódott húrok sem végzik a szemétben. Pár év leforgása alatt kétmillió húrt gyűjtöttek össze, hogy újrahasznosítsák.
Az Oroszlánok belépőjével indul Saint-Saëns Az állatok farsangja című műve, amelyet 1886-ban szerzett, és amelyben barátai szórakoztatására többek között a tyúkokat, a vad lovakat, és a kengurut is megidézte.
Philipp Telemann, a barokk kor köztiszteletben álló zeneszerzője olyan könnyedséggel komponált, ahogy más levegőt vesz – ráadásul nem létezett olyan téma sem, amelyről ne tudott volna élvezetes programzenét szerezni.
Diego Stocco olasz származású zeneszerző kísérleti rögzítő technikákkal készít felvételeket a természetben lévő hangokról. Növényeket, ágakat, fákat és állatokat szólaltat meg különleges kompozícióiban. Az eredmény egy „naturális", ritmikus hangelegy, a zöld környezet csodás dallamai kelnek életre felvételein.
1995-ben jelent meg Michael Jackson Earth Song című dala a HIStory: Past, Present and Future kislemezen, amelynek zenéje és szövege egy ausztrál szállodában született, azzal a nem titkolt céllal, hogy egyszerű, a világon bárhol énekelhető dallam segítségével közvetítsen fontos üzeneteket a Földünk megóvásának fontosságáról.
.jpg)
Váratlan akadály gördült Kanada legnagyobb bluesfesztiváljának előkészületei elé Ottawában: egy védett ékfarkú lile épített fészket és rakta le tojásait azon a dombon, ahová a fesztivál fő színpadát építenék.
Az angol zeneszerző Tenger-szimfóniáját (1. szimfónia: A Sea Symphony) 1910-ben mutatták be, ugyanakkor, mint Mahler Nyolcadik szimfóniáját. Stílusuk, kulturális bázisuk különbözősége nyilvánvaló. Ralph Vaughan Williamst éppúgy a kórusszimfónia szelleme igézte meg, mint idősebb bécsi kollégáját.
A svájci származású francia zeneszerző, Arthur Honegger (1892–1955) 1920-ban komponált szimfonikus költeményét (Nyári pásztorjáték) a franciák nagy költője, Rimbaud szavai ihlették: „átöleltem a nyári hajnalt”.
Egy japán élménykertben csodás hangszer épült. A hatalmas xilofon fákkal és növényekkel keresztezett utat jár be, és fantasztikus dallamokkal kápráztatja el az odalátogatókat. A majdnem 45 méter hosszú zeneszerszámot a japán Daiszecuzan Nemzeti Park Hokkaidó Kert nevű szegletében lehet kipróbálni.
„Ami az erdőben történt, az ott is marad”: ezt a népi bölcsességet értelmezte újra a népzenész és régizenész Sebő Ferenc és a kortárs irodalmi vonatkozásairól, valamint a Kistehén Tánczenekarból, a Budapest Bárból és önálló estjeiről ismert Kollár-Klemencz László dalszerző, író „Erdő” című produkciója.
Korábban már hírt adtunk a takarékos vízhasználat érdekében rövidre fogott ritmusokról, amelyekkel Fokváros a folyóvíz megfontolt használatára buzdít. De nem csak már befutott zeneszámokat állítottak a víz megóvásának szolgálatába, saját dal is készült ebből az apropóból.
Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.
Egy csillagász hangokra fordította le a galaktikus gázok mozgását, ennek eredményeképp egy egészen különleges zenedarab született – számol be a fidelio.hu.
Április 22-e, a Föld napja alkalmából a National Geographic egy kifejezetten erre az alkalomra készült alkotással tisztelgett a kék bolygó élővilága előtt.
Fokváros vezető politikusai úgy döntöttek, a zene közismert vélemény- és viselkedésformáló erejét vetik latba, hogy a városlakókat segítsék és buzdítsák a kritikusan fogyatkozó vízkészletek megóvásában.
