A svájci származású francia zeneszerző, Arthur Honegger (1892–1955) 1920-ban komponált szimfonikus költeményét (Nyári pásztorjáték) a franciák nagy költője, Rimbaud szavai ihlették: „átöleltem a nyári hajnalt”.
Egy japán élménykertben csodás hangszer épült. A hatalmas xilofon fákkal és növényekkel keresztezett utat jár be, és fantasztikus dallamokkal kápráztatja el az odalátogatókat. A majdnem 45 méter hosszú zeneszerszámot a japán Daiszecuzan Nemzeti Park Hokkaidó Kert nevű szegletében lehet kipróbálni.
„Ami az erdőben történt, az ott is marad”: ezt a népi bölcsességet értelmezte újra a népzenész és régizenész Sebő Ferenc és a kortárs irodalmi vonatkozásairól, valamint a Kistehén Tánczenekarból, a Budapest Bárból és önálló estjeiről ismert Kollár-Klemencz László dalszerző, író „Erdő” című produkciója.
Korábban már hírt adtunk a takarékos vízhasználat érdekében rövidre fogott ritmusokról, amelyekkel Fokváros a folyóvíz megfontolt használatára buzdít. De nem csak már befutott zeneszámokat állítottak a víz megóvásának szolgálatába, saját dal is készült ebből az apropóból.
Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.
Egy csillagász hangokra fordította le a galaktikus gázok mozgását, ennek eredményeképp egy egészen különleges zenedarab született – számol be a fidelio.hu.
Április 22-e, a Föld napja alkalmából a National Geographic egy kifejezetten erre az alkalomra készült alkotással tisztelgett a kék bolygó élővilága előtt.
Fokváros vezető politikusai úgy döntöttek, a zene közismert vélemény- és viselkedésformáló erejét vetik latba, hogy a városlakókat segítsék és buzdítsák a kritikusan fogyatkozó vízkészletek megóvásában.
„Olyan nagy művet képzelj el, amelyben valósággal az egész világ tükröződik – én magam is szinte csak hangszer vagyok, amelyen a Mindenség játszik” – írta menyasszonyának Mahler a III. szimfóniáról.
Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző Az Amazonas erdői című szimfonikus költeménye panteista lelkülettel szól természetről, egyetemes szeretetről és pusztulásról.
.jpg)
Svájci tudósok szintetikus DNS-re tárolták a Massive Attack Mezzanine című albumának hanganyagát a megjelenés huszadik évfordulója alkalmából – jelentette be a Zürichi Műszaki Egyetem.
A tavasz beköszöntével nemcsak a fák zöldülnek ki és borulnak virágba, de a madarak is egyre többet dalolnak. Ön tudja, hogy kik csicseregnek mostanában? Akár lakott területen belül vagy kint a természetben vígan dalolnak a kis szárnyasok, most segítünk, hogy felismerje, ki énekel! Csicsergés-útikalauz a széncinegétől a zöldikéig.
Debussy írta egyszer, hogy „a zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér”. Ezt Schubert is mondhatta volna, mert az ő dalaiban emelkedik a zene az énekkel egy szintre, immár nemcsak kíséret néhány zenei ötlettel, hanem az előadás szerves része, kiegészíti az éneket, és elmondja azt, amit szavakkal nem lehet.
Létezik zene az emberi világon kívül? Ha a zenét kifejező szimbólumot akarunk keresni, a legtöbbeknek valószínűleg azonnal a madarak éneke jut eszébe. A jelenséget leíró szavak: „madárdal”, „énekesmadár” is erre utalnak, ahogyan a köznyelvben az énekes kedvű emberre használt „pacsirta” szó is. A szép hangú énekesre is madárnevekkel szokás hivatkozni, gondoljunk csak a „nemzet csalogánya” titulussal illetett Blaha Lujzára.
Bármerre járjunk most, ha csak kettő fűcsomó fér is el egymás mellett a betonfalak rései közt, harmadiknak ott mosolyog közülük egy ibolya, hogy ráébresszen minket a természet mozgolódására. Az ibolya – az egyetlen Goethe-vers, amelyet Mozart megzenésített – egy út szélén viruló kis virágot énekel meg, amelyet óvatlanul eltapos egy kecsesen lépdelő cipellő.
Az utóbbi hetek időjárása nem kényeztetett el bennünket, ami a tavaszra hangolódást illeti. De lassan felfelé kúszik a hőmérő higanyszála, és átélhetjük a tél tavaszra fordulását. Nincs is szebb apropó arra, hogy meghallgassuk Haydn Évszakok oratóriumának Tavasz-kórusát.
A Voyager 1 és a Voyager 2 1977-ben, számozásukkal ellentétes sorrendben, bő két hét eltéréssel (szeptemberben, illetve augusztusban) indult űrbéli útjára azzal a céllal, hogy Naprendszerünket, annak is leginkább külső bolygóit, a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt tanulmányozza.
A cseh klasszikus zene egyik megteremtője és legtermékenyebb alkotója, akinek nevéhez a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kötődik, Bedrich Smetana csodagyerek volt, akárcsak Mozart. Zongoristaként őstehetségnek számított, első koncertjét hatévesen adta.
.jpg)
Ben Mirin világéletében rajongott a madarakért. Nem csoda, hogy amikor már New York-i beatboxosként hiányolta a természet közelségét, visszatértek a dalaiba. De ők csak a kezdetet jelentették.
Ha statisztikát készítenénk, hogy a világ milyen jelenségei ihletik meg leggyakrabban a művészeket, azon belül is a zeneszerzőket, a különféle természeti jelenségek bizonyára előkelő helyen végeznének.
.png)
