Az elektronik
us zene emblematikus angol képviselőjének Feel First Life című dala olyan posztapokaliptikus videót kapott, amiről nem lehet nem a néhány nappal ezelőtti hírekre asszociálni, amik arról szóltak, hogy ha néhány éven belül nem változtatunk az életmódunkon, akkor drasztikusan megváltoznak az életkörülményeink.
Charles Trenet francia sanzonénekes, dalszövegíró, zeneszerző, showman az 1930-as évektől hét évtizeden át, haláláig alkotott. Egyik legismertebb slágerét a tengerről írta. A könnyed, fülbemászó dallam bárhol és bármikor felidézi a tenger varázslatos, szívmelengető hangulatát. Pedig a világ épp lángokban állt, amikor született.
Mintha az ég is azért lenne mélyebb kék, hogy még inkább kiemelje az erdők vibráló tarkaságát. Néha már érezzük a hideg esték lassú közeledtét – ideje, hogy ráhangolódjunk az őszre.
Az állatok világnapját nemrég, a természetszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünnepeltük, halálának évfordulóján. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük.
A légies pillangók tánca újra és újra elvarázsolja az emberiséget, így a zeneszerzőket is.
Ahogy a dizájn vagy a képzőművészet lehet ökotudatos, és törekedhet a fenntarthatóságra, úgy a művészet egy másik szférája, a zenei élet is felelősséggel bír a környezetvédelem iránt, legyen szó egy hatásos dalszövegről vagy a CD-lemezek mellőzéséről. A legjobb magyar példákat a recorder.blog.hu szedte össze.
Schubert két változatban zenésítette meg Goethe „Szélcsend a tengeren” című versét. A második verzióban minden felesleges hangjegyet elhagyott, hogy felerősítse a jelenet végtelen csendjét.
Különleges műsorral kedveskedik a zene és a természet szerelmeseinek a BBC Radio 3. Az oroszlánok, majmok, lámák és egyéb négy- és kétlábúak hangjából készült összeállítást alkonyatkor rögzítik egy állatkertben.
Mire képes a zene ereje? Miért jó kórusban énekelni? Lehetséges, hogy hatszáz nő éneke nyomán árnyat adó erdők sarjadjanak?
Úgy tűnik, a zene nem csak az emberiség közös nyelve – olykor az állatokhoz is szólhatunk vele. Paul Bartonnak legalábbis sikerült...
Vivaldi versenyművei ékesen bizonyítják, hogy a „vörös pap” nemcsak kiváló zenekart faragott a gondjaira bízott árva lányokból, de a természet szépségeire is figyelmessé tette a fülüket – és minden bizonnyal a lelküket is.
David Rothenberg jazz-zenész, környezetfilozófus akadémikus és a Bug Music (Bogár zene) című könyv szerzője mindenért rajong, ami ciripel, zümmög és pattog – sőt, közös koncertet is ad az ízeltlábúakkal.
Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPadeket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, amely lépést tart a technológiával, és megspórolja a nyomtatott példányok előállításához szükséges energiát és nyersanyagokat.
Megszoktuk, hogy a festők alkotásai – tájképek és csendéletek – az alkotó körülményeiről, a természettel való kapcsolatáról is mesélnek. De a környezet mint ihletforrás épp így belopódzik a zeneszerzők partitúráiba is: már a barokk korban keletkeztek olyan kompozíciók, amelyek a háziállatok megjelenítésére törekedtek.
Június végén került az amerikai mozikba Paul Schrader legújabb filmje, a First Reformed. A történetben egy fiát gyászoló pap veszi fel a harcot egy az egyházhoz szorosan kötődő környezetszennyező céggel. A film egyik nagy ívű betétdala, a Who's Gonna Stand Up Neil Youngtól a Föld megmentésére szólít fel.
Björk, az izlandi énekesnő, zeneszerző 2008-ban hozta létre a Náttura alapítványt Izland lokális, fenntartható gazdaságának erősítésére. Művészetével, zenéjével is hirdette a természet szeretetét, Biophilia című albuma a természeti és technológiai környezetre, az egész univerzumra fókuszál.
Vivaldi slágerré vált műve 1725-ben jelent meg Amszterdamban. A harmónia és a találékonyság erőpróbája címet viselő tizenkét concertót tartalmazó gyűjtemény első négy darabja már a maga korában is rendkívül népszerű volt – de azt kevesen tudják, hogy nem „csak” zenei alkotásról van szó.
Mozart valószínűleg egyike volt a legállatszeretőbb komponistáknak: volt lova, kutyája, kanárimadara – sőt boldog birtokosa volt egy muzikális seregélynek is.
De az egyik legnagyobb hangszeralkatrész-gyártónak hála Amerikában már az elhasználódott húrok sem végzik a szemétben. Pár év leforgása alatt kétmillió húrt gyűjtöttek össze, hogy újrahasznosítsák.
Az Oroszlánok belépőjével indul Saint-Saëns Az állatok farsangja című műve, amelyet 1886-ban szerzett, és amelyben barátai szórakoztatására többek között a tyúkokat, a vad lovakat, és a kengurut is megidézte.
_running_to_sea_-_01.jpg){kind=icon}
