2018. február 20., Aladár, Álmos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A növények is muzikálisak?

Ha ránk ilyen nagy hatással van egy-egy zenemű, miért hagyná hidegen a növényeket? A fidelio.hu utánanézett a növények és a zene kapcsolatáról szóló kutatásoknak.

Az első alapos kutatást a témában 1962-ben végezte dr. T. C. Singh, az Indiai Annamalia Egyetem Botanikai Tanszékének vezetője, aki arra volt kíváncsi, hogyan hat a zene a növények növekedési ütemére. Kezdetben klasszikus zenét hallgattatott a növényekkel, majd más műfajú, például indiai rágákkal is megismételte a kísérletet.

Nemcsak szobanövények, hanem szántóföldi haszonnövények „körében” is elvégezte a kísérletet. Arra jutott, hogy a magasságuk átlagosan 20-60%-kal gyorsabban fejlődött a regionális átlaghoz képest aktív zenehallgatás hatására.

A hanghullámokat a növények tökéletesen érzékelik, még ha nincs is speciálisan erre kifejlődött szervük.

Ők tehát nem hallják a zenét, hanem érzékelik a hanghullámok rezgéseit.
Ez a vibráció pedig felgyorsíthatja a protoplazmatikus mozgást a növényben, vagyis a sejtalkotó protoplazmák mozgását.

Ez hatással van a növény egész rendszerére, teljesítményére, például ásványianyag-tartalma is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zeneélvező növény.

Milyen stílusú zenét kedvelnek leginkább a növények?

Dorothy Retallack kutató tanítványai erre nézve is végeztek kísérleteket. Az egyik csoport növénnyel Haydnt, Beethovent, Brahmsot és Schubertet hallgattattak: a növények ennek hatására közeledni kezdtek a hangszórókhoz, és összefonódtak egymással.

A második csoport tagjai viszont, akikkel hangosabb, agresszívebb rockzenét hallgattattak, eltávolodtak a hangszóróktól, sőt, feltapadtak az üvegház oldalára, mintha csak be akarnák fogni a fülüket, vagy elmenekülni a hang elől.

Később Retallack maga is hallgattatott rockzenét kísérleti célból a növényeivel, többek között Led Zeppelint és Jimi Hendrixet. Megfigyelése szerint a növények abnormális módon vertikális irányban kezdtek el növekedni, és a szokásosnál kisebb leveleket hajtottak. Olyan reakciókat mutattak, mint amikor túllocsolják a növényt. A körömvirágok például két héten belül el is pusztultak. Az eredményeket a kutató 1973-as The Sound of Music and Plants című könyvében publikálta.

Tovább a forrásra: fidelio.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Dvořák: A vízimanó „Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából 10 éves a Bélaműhely 180-as Csoport: Water-Wonder 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában