2018. augusztus 15., Mária
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A természet a zenében

Ha statisztikát készítenénk, hogy a világ milyen jelenségei ihletik meg leggyakrabban a művészeket, azon belül is a zeneszerzőket, a különféle természeti jelenségek bizonyára előkelő helyen végeznének.

A zenetörténet egyik legnagyobb természetfestő muzsikusa alighanem Richard Wagner volt, aki monumentális Ring-tetralógiájába a világ teljességét igyekezett belefoglalni, nem meglepő tehát, hogy páratlan gazdagságú tablókban jelenítette meg az élettelen mindenséget és az élővilágot.

„A Rajna kincse” bevezető zenéje a földi élet első mozdulatait is a hallgató elé tárja, mígnem a sok kisebb mozgásból egyszer csak elénk tárul a méltóságteljesen kanyargó Rajna. 

Bizonyos témaválasztások szükségszerűen hozzák magukkal a természetábrázoló zenék felbukkanását. Ilyenek például a pásztori életet megfestő művek, amelyekben a vidéki élet szépségei mellett az őket körülvevő világgal szoros kapcsolatot ápoló, egyszerű emberek életmódja is gyakran megjelenik, gondoljunk például Beethoven 6. szimfóniájára.

A másik közkedvelt téma a virradat, a napfelkelte, amelynek Haydn „A reggel” című szimfóniáját is szentelte.

Előfordul, hogy a zeneszerzők egy egész művet szentelnek egy-egy tájegységnek, minél részletesebben leírva annak hangulatát, megfestve tájainak varázsát. Mendelssohn egy-egy szimfóniát írt két igen különböző karakterű országról, Skót szimfóniájában zordon, fenséges táj jelenik meg, míg az Olasz szimfóniában örömtelibb és emberekkel teli vidéket fest le a komponista.

Neked ajánljuk
DNS-ben tárolják egy zenekar albumát Mamoru Fujieda – A növények zenéje 10 éves a Bélaműhely Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Tovább a forrásra: musicianswho.hu
Vissza
Hírfolyam