Nyári estékre...
„A címe csak annyit jelent, hogy valamikor nyári estéken fogant meg, aratásos búzatáblák között, az Adria fodrozódása mellett. Meghagytam emléknek” – írja Kodály „Nyári este” című, ifjúkorában készített, majd tudása teljében átdolgozott lírai költeményéről.
„A költő önfeledten merül el a természet nyári szépségében, az alkony varázsos hangulatában. A zenekar dinamikája csak elvétve erősödik fel, akkor is csak rövid időre, a forte-ig, hogy azután ismét átadja helyét a békés szemlélődésnek, a magányos, idillikus elmélázásnak, mint amikor a csendes tengeren végigszalad egy játékos hullám, vagy az érett búzatáblákat megfújja az alkonyi szellő” – írja a mű kapcsán Tóth Dénes Hangverseny kalauza.