A spenót nemcsak finom, de az egészségre gyakorolt hatása is kiemelkedő. Vitaminokban és antioxidánsokban gazdag (pl. A-, B1-, K-, C-, E-vitamin), továbbá ómega-3 zsírsavakat és ásványi anyagokat (pl. cink, vas, mangán) is tartalmaz.
A darázscsípés kellemetlen, és sokszor nagyon veszélyes. A témában Szélesi Ferenc főkertész ad jótanácsokat, és mutat be 10 bevált módszert, ami azonnal hat, ha megtörtént a baj.
Egy-két héttel előre meg lehet jósolni a koronavírus-járvány esetleges második hullámát a szennyvíztisztítókból vett minták alapján – mondta Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés vezető szakértője az M1 aktuális csatorna műsorában.
A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak – állapította meg egy német kutatócsoport.
A név hallatán gyomnövényre gondolhatunk, ám tudjuk, hogy nincs olyan gyógynövény a Földön, amely ne volna jó valamire. A pásztortáska különös nevét annak köszönheti, hogy lapos, háromágú terméseinek alakja a pásztorok (szerzetesek) tarisznyájára hasonlít. Számos betegséget lehet kezelni ezzel a gyógynövénnyel.
Egy kínai tanulmány kimutatta, hogy 5115 megkérdezett méhész közül egyetlenegy sem betegedett meg COVID-19-ben, még a súlyosan érintett Hubei-tartományban sem. A hír hallatán most német kutatók is felmérést készítenek a német méhészek között arról, hogy a méhméreg valóban hat-e koronavírus ellen.
Egy szépen gondozott arcszőrzet nem csak kellemes látvány lehet, hanem gyakorlati célokat is szolgálhat. Egy tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a férfiak arcszőrzete az evolúció során azért fejlődhetett ki, hogy elnyelje az arcot érő ütések energiáját. Megjegyezzük: a szakállhoz eldobható borotva sem kell...
Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs május 21-i tájékoztatóján az Infostart kérdésére válaszolva beszélt az eddig is sokak reményét éltető jelenségről.
A világhírű brazil szociofotográfus, fotóriporter és aktivista Sebastiao Salgado egyszerűen „népirtásnak” nevezi azt a veszélyt, amely az Amazonas vidékén élő őslakosokat fenyegeti, amennyiben a brazil kormány nem tesz többet a védelmükben a koronavírus-járvánnyal szemben. Salgado szerint „mindent tönkreteszünk, hogy a városban élhessünk”.
Az UNAIDS statisztikája 2018-ból a HIV-fertőzöttek, az új HIV-fertőzöttek és a 2001-2018-ban AIDS-ben elhunytak számáról, a világ összes régiójából.
A St. Louis-i Washington Egyetem orvostudományi karának kutatói nyolchetes egereket oltottak be egy follisztatin nevű gént hordozó vírussal, amely rövid idő alatt jelentős izomtömeg-növekedést eredményezett. Csökkentette az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát is a rágcsálóknál, és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta őket az elhízástól.
Az amerikai tudományos, mérnöki és orvosi akadémia áprilisban adta ki a bolygók védelmére és a bolygókaranténra vonatkozó jelentését. A dokumentum még a koronavírus-járvány kitörése előtt készült, de már megemlítik benne, hogy különös figyelmet kellene fordítani arra, hogy a közvélemény megtudja, milyen óvintézkedések védik az emberiséget a Földre hozott mintákban esetleg fellelhető kórokozóktól.
Szabó Gyuri bácsit, a füvesembert, aki nemrégiben ünnepelte 92. életévét, az áprilisi születésnapja apropóján kérdezték kedvenc gyógynövényeiről, a természethez fűződő viszonyáról és jövőbeli terveiről.
A Föld nem tudja elviselni az emberiség terjedését, az ember okozta klímaváltozás miatt a malária és a dengue-láz olyan területeken is terjed, ahol ezidáig még nem volt megtalálható, a népesség növekedésével és az utazások gyakoriságával pedig gyorsabban és eredményesebben terjedhetnek a járványok, mint valaha.
A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a COVID-19-betegséget okozó SARS-CoV-2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak.
A tüdőasztma olyan súlyos állapothoz vezető légúti megbetegedés, amely kapcsolatba hozható a légszennyezettséggel, a dohányzással. A kialakult túlérzékenységi mechanizmusok alapján az allergiás megbetegedésekhez sorolják. Infografikán mutatjuk, hogyan változott a betegek száma hazánkban az elmúlt közel két évtizedben.
Főként a klímaváltozás hatásaként kell új kullancsfajok felbukkanására számítani hazánkban, jelenleg három faj megjelenése, elterjedése is várható.
Az európaiak évente átlagosan 10 kilogramm marhát, 22 kilogramm szárnyast és több mint 30 kilogramm disznóhúst esznek. De vajon azt tudták, hogy az összes, Európában gyártott antibiotikum felét az állattenyésztők használják fel? Az antibiotikum ilyen széles körű használata viszont egyre ellenállóbbá teszi a baktériumokat.Ez is érdekelhet...
Klímavédelem
Valóban világszerte szélsőségesebbé vált az időjárás
Mindenki Mindenkiért
Újabb adomány a fehérvári kórháznak
Természet
A kakukktojás igazi gazdája
Képzőművészet
Megnyílt a Csodakamra – Kortársékszer- és képzőművészeti kiállítás várja a Szentendrére látogatókat
Dizájntrendek
Sok kis öltés sokra megy
Pályázatok
Mit jelent számodra a táj? – Fotópályázat
Hulladék
Célba ért a folyómentő teherautó
Klímavédelem
Grönland jégtakarója egyben a Föld klímaarchívuma
Programajánló
Csopaki csatangolás kövek, malmok és pincék bűvöletében
Mindenki Mindenkiért
Sok ezer kilométert utazott az adomány Békéscsabáig
