2018. december 18., Auguszta
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímaváltozás a lelki egészségünket is rombolja

Most kezdi igazán megbosszulni magát mindaz, amit az ember az évszázadok során a Földdel művelt. Egy 2014-es amerikai tudományos felmérés szerint a folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet, a hatalmas viharok és természeti katasztrófák nemcsak az élőhelyünket pusztítják el, hanem a mentális egészségünket is rombolják.

Az elmúlt évszázadok során olyan sok csapást mértünk Földünkre, hogy annak hatásai már nemcsak az életterünket, hanem a mentális állapotunkat is veszélyeztetik – erre figyelmeztet egy 2014-es, szakemberek által publikált jelentés, amit az Amerikai Pszichológiai Társaság az ecoAmerica nevű csoporttal közösen készített, és ami az éghajlatváltozás emberi pszichére mért hatásait vizsgálja. Az eredmények alapján

azok, akik olyan területeken élnek, amelyek erősebben ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak, hajlamosabbak a szorongásra, a depresszióra, a poszttraumás stresszre, sőt még az öngyilkosságra is.

De más pszichés problémák is kialakulhatnak náluk – persze nem törvényszerűen. Nem kell tehát mindjárt farkast kiáltani, erre a tanulmány is felhívja a figyelmet, de nem árt vigyázni.

A klímaváltozás eddigi pusztításaira számos természetfotós próbálja felhívni a figyelmet alkotásaival, hogy a képek által elérhetővé és kézzel foghatóbbá váljon az éghajlati változás veszélye. Ezért örökítette meg például az antarktiszi pingvinek szinte teljes átalakulásban lévő élőhelyét Massimo Rumi. A pingvinek számára egyre kevesebb érhető el a fő táplálékforrásukból, a krill rákból. A pingvineknek a túléléshez alkalmazkodniuk kell(ene) a megváltozott körülményekhez, ahogyan azok a fajok is elkeseredetten próbálnak, amelyeket Massimo Rumi kapott lencsevégre lenyűgöző sorozatában.

Az óriási hurrikánok, az áradások vagy a szokatlanul heves viharok okozta tragédiák nemcsak a természetben, hanem azokban az emberekben is mély nyomokat hagynak, akiknek az élőhelyét természeti katasztrófák sújtják.

A 2005-ös Katrina hurrikán elszenvedői közül hat emberből egynél diagnosztizáltak poszttraumatikus stressz szindrómát.

A vihar utóhatásaként a katasztrófát átélők között kétszeresére nőtt azoknak a száma, akiket az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatott, a fele pedig a szorongás és a depresszió tünetei jelentkeztek.

Ugyanígy a szélsőséges meleg is komoly hatással van a pszichénkre. Az Egyesült Államokban kimutatták, hogy

a hőhullámok megsokszorozódása miatt sokkal agresszívebbé váltak az emberek,

ami könnyen vezethet ahhoz, hogy másoknak vagy akár maguknak is ártsanak. Az elviselhetetlen hőség a szorongást is megnöveli, a labilisabb lelkiállapotúaknál pedig az öngyilkossági hajlamot is serkenti. Elég csak a túlzsúfolt tömegközlekedési eszközökre gondolni a nyári hőségben, amikor mindenki sokkal ingerlékenyebb embertársaival.

Illusztráció: pixabay.com

A jelentés rámutat, hogy az előrejelzések szerint 2050-re közel 200 millió ember lesz kénytelen elhagyni az otthonát a klímaváltozás miatt: többek között azért, mert a tengerszint drasztikusan megemelkedik, néhány területen pedig egyszerűen megszűnnek a termőföldek, például a sivatagosodás miatt.

Az otthon elvesztése pedig komoly lelki károkat okoz az emberben, aki természeténél fogva, zsigerileg kötődik az élőhelyéhez, ami a stabilitás érzéséhez, az általános boldogságérzethez és az indentitás meghatározásához is nagyban hozzájárul.

Utóbbi különösen igaz azokra, akiknek a foglalkozása is helyhez kötött: mezőgazdasággal, halászattal, állattartással vagy termeléssel foglalkoznak, tehát, ha a környezet nagy változásokon megy keresztül, a munkájukat is elvesztik. Példa rá a sarkvidéken élő közösségek, ahol a globális felmelegedés hihetetlen gyorsasággal alakítja át az élőhelyeket. 

Természetesen vannak olyan módszerek, amikkel sokat javíthatunk a mentális állapotunkon, hogy sokkal ellenállóbb legyen a környezeti hatásokkal szemben.

Igyekeznünk kell olyan szokásokat kialakítani, amelyek feltöltik a fizikai és szellemi tartalékainkat.

A testmozgás például rengeteget javít az állóképességünkön és a stresszt is csökkenti, de a rendszeres meditációval is sokat segíthetünk azon, hogy pozitívabban szemléljük a világot. Ez a hozzáállás különösen fontos a céljaink meghatározásakor is. A lélek ápolására kitűnő módszer a társas kapcsolatok valódi megélése, a másikra való odafigyelés vagy éppen az empátia, ami sokkal szebbé teszi az életünket.

Ezt azonban nemcsak embertársaink felé kell gyakorolnunk, hanem Földünk irányába is.

Ahogyan a klímaváltozás indikátorai is mi vagyunk, a folyamatot is a mi közbenjárásunkkal lehet lassítani.

Tévedünk, ha azt gondoljuk, kevesek vagyunk hozzá, nem rajtunk múlik a dolog! Egy kis odafigyeléssel, környezetkímélő megoldásokkal, fenntartható(bb) életmóddal már rengeteget tehetünk élőhelyünkért és rajta keresztül mentális egészségünkért. Nem nagy dolgok, de ha összeadódnak, mindenki profitál belőlük.

Neked ajánljuk
Mi az az ökoszorongás? Mi az az ökoszorongás? Az USA a kibocsátáscsökkentés éllovasa A megunt holmik kincset érnek! Szépségtapasz – szúrt sebre
Tovább a forrásra: nlcafe.hu
Vissza
Hírfolyam