A globális felmelegedés átalakítja a járványok eddigi rendszerét is

Csima Zoltán epidemiológus mikrobiológus munkatársával, Burgettiné Böszörményi Erzsébettel a Kék bolygó stábjának látogatásakor épp egy mobiltelefont vizsgált be. A szakértők azt igyekeztek kideríteni, hogy a normális bőrflóra mellett milyen mikroorganizmusok, gombák, esetleg baktériumok találhatók a készüléken, amelyek akár megbetegedést is okozhatnak.

A járványügyi szakértő elmondta, hogy minden kórokozónak, minden fertőzéstípust kiváltó mikroorganizmusnak van egy úgynevezett infektív dózisa, ez azt a „mennyiséget” jelenti, amely beteggé teszi a szervezetet, és amelytől hosszabb vagy rövidebb időre ágynak is dőlhetünk.

A Zika-vírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) ellen használt vegyszerrel permetez egy szúnyogirtást végző férfi Bangkokban 2016. szeptember 13-án Fotó: MTI/EPA/Narong Szangnak

A hőmérsékleti eltérések befolyásolhatják bizonyos betegségek előfordulását

Csima Zoltán járványügyi szakértő azonban ideje nagy részében a globális felmelegedéssel összefüggő fertőzések elemzésén dolgozik. A szakember a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Epidemiológiai Tanszékén tanársegédként is dolgozik. Jelenleg különféle adatbázisok elemzését végzi.

A szakértő jelenlegi munkájával kapcsolatban elmondta, hogy 2000-től 2016-ig előzetes vizsgálatot végeztek, hogy az egyes hónapokban tapasztalható hőmérsékleti eltérések kapcsán hogyan változik a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás előfordulása.

Két kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) és három közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vizsgálat alatt (b-j) a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport laborjában Pécsen 2018. április 17-én. Az erdőkben, a parkokban, de még a játszótéri fákon is sok a kullancs
Fotó: MTI/Sóki Tamás

A kullancsok és a szúnyogok is felelősek a fertőzések terjedéséért

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben meghatározza, hogy milyen fertőzések, megbetegedések okozzák a legnagyobb problémát a világban. 2017 januárjában a Zika-vírus és az SFTS-szindróma – amely egy a kullancsok okozta, magas lázzal járó kór – került fel a listára. Az idén pedig tovább bővült a sor. A problémát okozó vírusok között megtalálható még egyebek mellett a krími–kongói vérzéses láz, az ebola vagy a Marburg-vírus is.

A vírusok között sok van, ami könnyen és gyorsan képes alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz, és hamar át is alakulhat. A WHO a legveszélyeztetőbb betegségek közé az X betegséget is felvette a tizedik helyre: ez a kór az eddigi kutatások szerint egy légúti terjedésű, influenzához hasonló, módosult kórokozó lesz, amely vélhetően végigsöpör majd a világon – tette hozzá.

Védőruhát viselő városi alkalmazott a Zika-vírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) elleni irtószert permetezi egy parkban Buenos Airesben 2016. január 28-án. A hatóságok abban az időszakban azt javasolták a nőknek Salvadorban, Kolumbiában és Brazíliában, hogy egyelőre ne essenek teherbe, mivel a Zika-vírus a magzatnál súlyos fejlődési rendellenességet, kisfejűséget okozhat Fotó: MTI/EPA/David Fernandez

Ennek eredete, felbukkanásának helyszíne vagy terjesztője még talány, azonban az biztos, hogy a felmelegedés hatására egy-egy kórokozót terjesztő élőlény előfordulási területe növekszik – jegyezte meg a szakember. A klímaváltozással kapcsolatban inkább a szúnyogfajok azok, amelyek meghatározott kórokozókat terjesztenek.