2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A túl nagy zaj rontja az életminőségünket is

Egy 2017-ben megjelent európai uniós adat szerint a halált okozó környezetkárosítások sorában a légszennyezettség után második helyen a zaj áll. Budapest lakosságának mintegy 30-35 százalékáról mondható el, hogy egészségkárosító zajhatásban él.

A zajszennyezés nemcsak Magyarországon okoz problémát, ezért

azoknak a felméréseknek nincs valóságalapjuk, amelyek Szófia és Barcelona után Budapestet nevezik meg a harmadik legzajosabb városnak.

A zajszakértő szerint pillanatnyilag nincsenek olyan összehasonlítható adatok, amelyek alapján ezt ki lehetne jelenteni. Jelenleg még mindenki a saját módszere szerint számolja ki a zajszinteket, de ez hamarosan megszűnik.

2021-ben – mikor az új zajtérképek elkészülnek – állnak majd olyan adatok rendelkezésre Európában, amelyek összehasonlíthatók.

Fotó: pixabay.com

Magyarországon utoljára 2006-ban készült zajtérkép, időszerű lenne tehát a hivatalos adatok frissítése. De az sem árt tisztázni, hogy hány decibel felett beszélünk zajszennyezésről. Berndt Mihály szerint sok mindentől függ, hogy mi a határérték.

Ha egy családi házas övezetben tartózkodunk, akkor nappal 50 decibel az az érték, amelyet előírások is szabályoznak, a nagyvárosi, beépített területen 65 decibel.

Nagy Márton adjunktus az Eötvös Loránd Tudományegyetem környezettan szakos hallgatóival rendszeresen végez zajméréseket, leggyakrabban a budapesti Bocskai úton. Egy út mellett végzett ötperces mérés átlaga nem ritkán meghaladja a 76 decibelt is. Ha egy ilyen mértékű zaj érne minket napi nyolc órában a munkahelyünkön, az nagymértékben zavarná a mindennapi tevékenységünket.

Berndt Mihály a zaj állatvilágra gyakorolt hatására is kitért. Megfigyelések szerint a városi madarak jóval hangosabbak, mivel ők a hangjukkal kommunikálnak, de egymást sem értik meg, ezért kénytelenek emelni a szintet. A nagy zaj problémákat képes okozni a madarak párkeresésében is: mivel nem tudnak egymással kommunikálni, nehezebben találnak egymásra.

Fotó: pixabay.com

A nagyvárosok persze soha nem fognak elcsendesedni. Azonban bizonyos intézkedésekkel csökkenthető a zajszint. Ha városfejlesztés vagy rehabilitáció során számításba veszik a szakemberek a zaj csökkentésének lehetőségét, már akkor sokat tettek mind a környezet, mind a lakosság érdekében.

Egy közlekedési hálózat módosítása, vagy egy új útvonal kijelölése, esetleg a forgalom elterelése mind-mind előremutató lépésnek minősül.

Az is segíthet, ha forgalomtól elzárt területeket jelölnek ki. Erre jó példa Pécs pár éve megújult belvárosa, ahonnan, miután kivezették a forgalmat, mintegy 20 decibelnyi zajszintcsökkenést értek el. Hévízen, Keszthelyen vagy Kőszegen is igyekeznek mentesíteni az autóktól a belvárost, így nemcsak a levegő, hanem a zajszennyezettség is csökken.

A WHO már 1994-ben egy tanulmányában

a 65 decibel feletti környezeti zajt egészségkárosító, mindenekelőtt alvászavaró hatásként értékelte,

amelytől hosszú távon romlik a zajterhelésnek kitettek életminősége is. Más vizsgálatok azt mutatják, hogy az éjszakai nyugalmat már egészen kicsi, akár 30 decibel erősségű zajszint is károsan befolyásolhatja. A zavarási küszöb az egyéni érzékenység mellett a háttérzajtól és a hangfrekvenciától is függ. A WHO ezért éjszaka folyamatos belső zajra 30 decibeles határértéket javasol.

Kísérleti eredmények szerint a tartós erős zaj a káros szociálpszichológiai hatás mellett például vérnyomás-emelkedést is kiválthat, munkahelyi vizsgálatok szerint pedig nagyobb zajban az emberek teljesítménye és aktivitása is csökken.

Neked ajánljuk
Tippek a zajszennyezés ellen A szennyezett levegő még károsabb, ha edzünk Fenntarthatósággal küzdenek a városrobbanással Indiában Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam