2019. július 19., Emília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A túl nagy zaj rontja az életminőségünket is

Egy 2017-ben megjelent európai uniós adat szerint a halált okozó környezetkárosítások sorában a légszennyezettség után második helyen a zaj áll. Budapest lakosságának mintegy 30-35 százalékáról mondható el, hogy egészségkárosító zajhatásban él.

A zajszennyezés nemcsak Magyarországon okoz problémát, ezért

azoknak a felméréseknek nincs valóságalapjuk, amelyek Szófia és Barcelona után Budapestet nevezik meg a harmadik legzajosabb városnak.

A zajszakértő szerint pillanatnyilag nincsenek olyan összehasonlítható adatok, amelyek alapján ezt ki lehetne jelenteni. Jelenleg még mindenki a saját módszere szerint számolja ki a zajszinteket, de ez hamarosan megszűnik.

2021-ben – mikor az új zajtérképek elkészülnek – állnak majd olyan adatok rendelkezésre Európában, amelyek összehasonlíthatók.

Fotó: pixabay.com

Magyarországon utoljára 2006-ban készült zajtérkép, időszerű lenne tehát a hivatalos adatok frissítése. De az sem árt tisztázni, hogy hány decibel felett beszélünk zajszennyezésről. Berndt Mihály szerint sok mindentől függ, hogy mi a határérték.

Ha egy családi házas övezetben tartózkodunk, akkor nappal 50 decibel az az érték, amelyet előírások is szabályoznak, a nagyvárosi, beépített területen 65 decibel.

Nagy Márton adjunktus az Eötvös Loránd Tudományegyetem környezettan szakos hallgatóival rendszeresen végez zajméréseket, leggyakrabban a budapesti Bocskai úton. Egy út mellett végzett ötperces mérés átlaga nem ritkán meghaladja a 76 decibelt is. Ha egy ilyen mértékű zaj érne minket napi nyolc órában a munkahelyünkön, az nagymértékben zavarná a mindennapi tevékenységünket.

Berndt Mihály a zaj állatvilágra gyakorolt hatására is kitért. Megfigyelések szerint a városi madarak jóval hangosabbak, mivel ők a hangjukkal kommunikálnak, de egymást sem értik meg, ezért kénytelenek emelni a szintet. A nagy zaj problémákat képes okozni a madarak párkeresésében is: mivel nem tudnak egymással kommunikálni, nehezebben találnak egymásra.

Fotó: pixabay.com

A nagyvárosok persze soha nem fognak elcsendesedni. Azonban bizonyos intézkedésekkel csökkenthető a zajszint. Ha városfejlesztés vagy rehabilitáció során számításba veszik a szakemberek a zaj csökkentésének lehetőségét, már akkor sokat tettek mind a környezet, mind a lakosság érdekében.

Egy közlekedési hálózat módosítása, vagy egy új útvonal kijelölése, esetleg a forgalom elterelése mind-mind előremutató lépésnek minősül.

Az is segíthet, ha forgalomtól elzárt területeket jelölnek ki. Erre jó példa Pécs pár éve megújult belvárosa, ahonnan, miután kivezették a forgalmat, mintegy 20 decibelnyi zajszintcsökkenést értek el. Hévízen, Keszthelyen vagy Kőszegen is igyekeznek mentesíteni az autóktól a belvárost, így nemcsak a levegő, hanem a zajszennyezettség is csökken.

A WHO már 1994-ben egy tanulmányában

a 65 decibel feletti környezeti zajt egészségkárosító, mindenekelőtt alvászavaró hatásként értékelte,

amelytől hosszú távon romlik a zajterhelésnek kitettek életminősége is. Más vizsgálatok azt mutatják, hogy az éjszakai nyugalmat már egészen kicsi, akár 30 decibel erősségű zajszint is károsan befolyásolhatja. A zavarási küszöb az egyéni érzékenység mellett a háttérzajtól és a hangfrekvenciától is függ. A WHO ezért éjszaka folyamatos belső zajra 30 decibeles határértéket javasol.

Kísérleti eredmények szerint a tartós erős zaj a káros szociálpszichológiai hatás mellett például vérnyomás-emelkedést is kiválthat, munkahelyi vizsgálatok szerint pedig nagyobb zajban az emberek teljesítménye és aktivitása is csökken.

Neked ajánljuk
Tudja, mennyi mindenre jó az erdei szederlevél? Halálozások millióit előzhetnénk meg megfelelő gyümölcs- és zöldségbevitellel Pillangópalota épül New Yorkban Budapesten egyre nagyobb teret nyer magának a távhő Riasztó kép a bébiételekről – a WHO inkább az anyatejet ajánlja
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam