2018. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Valóban csak az agyunk tíz százalékát használjuk?

A közelmúltban felröppent híresztelések szerint mindössze agyunk tíz százalékát használjuk rendszeresen, és a fennmaradó kilencven százalékot csak bizonyos technikákkal lehet felébreszteni. Fantázia vagy részigazság, amit a hollywoodi filmek és a motivátorok mutatnak? Ami bizonyos: kemény munkával hathatósan növelhetjük agyunk teljesítményét.

A csodabogár című 1996-os filmben George Malley autószerelő (akit John Travolta alakít) képes megjósolni a földrengéseket, és rövid tanulás után azonnal beszélni egy idegen nyelven. A 2014-ben bemutatott Lucy című francia sci-fi akciófilmben a főszereplő (Scarlett Johansson) különleges agyi képességeinek köszönhetően szuperhatalmú harcművészeti mesterré válik. A 2011-es Csúcshatásban Bradley Cooper egy csodaszernek hála, az agyának teljes kapacitását ki tudja használni 18-24 órán keresztül.

A Csúcshatás című filmben egy sikertelen író életét fenekestül felforgatja egy szupertitkos „intelligens gyógyszer”. Segítségével teljes agykapacitását kihasználja, és önmaga tökéletes verziójává válik Fotó: Wikipédia

Ezek a fantáziadús filmek nem véletlenül váltak igen kedveltté a nagyközönség körében. Egy nem reprezentatív, Amerikában végzett felmérés során a megkérdezettek 65 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „az emberek naponta csak az agyuk 10 százalékát használják". Ezzel szemben azonban az az igazság, hogy

kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan használjuk a teljes agykapacitásunkat.

Hogy honnan tudhatjuk ezt? Egyrészt onnan, hogy ha csak az agyunk 10 százalékára lenne szükségünk, akkor az agyi sérülések többségének nem lenne észrevehető következménye, miután a károsodás az agy olyan részeit is érhetné, amelyeket nem is használunk.

Azt is tudjuk, hogy a természetes szelekció visszatartja a nem használt anatómiai struktúrák kialakulását. Az ősemberek, akik csak a fizikai erőforrásaikra hagyatkozhattak, miközben az agyuknak csak igen csekély részét használták, sokkal inkább azoknak az értékes erőforrásoknak szentelték a figyelmüket, amelyek a túléléshez és a szaporodáshoz voltak szükségesek.

Az ősembernél az erősebb immunrendszer és izmok akkoriban sokkal hasznosabbnak bizonyultak, mint a „tétlen szövetekkel teli fej".

Az ősembernél az izmok és az immunrendszer fontosabb volt a gondolkodásnál Fotó: flickr.com

Ezt a logikai következtetést a kutatók szilárd bizonyítékokkal támasztották alá (valós idősben mérték az agyi aktivitást), és arra jutottak, hogy a nagyagy területeit – jóval több mint 10 százalékát – különféle tevékenységekhez használjuk. Ebbe beletartozik a pihenés is, egy bonyolultabb kép értelmezése, de az olvasás vagy matematikai összefüggések megértése is.

Közben a kutatók még keresik az agynak azt a területét, amely egyszerűen „nem tesz semmit".

Miért is hittük el, hogy az agyunk kilencven százaléka haszontalan? Ezt a mítoszt gyakran hozzák összefüggésbe a 19. századi pszichológus, William James nevével, aki a vizsgálatai alapján úgy látta: agyunk legtöbb mentális potenciálja kihasználatlanul marad. A szakember azonban soha sem határozott meg százalékos arányt.

A koncepció nagy valószínűséggel az amerikai „önsegítő iparból” származik.

A felvetés 1936-ban jelent meg először Dale Carnegie Hogyan szerezzünk barátokat, hogyan bánjunk az emberekkel (How To Win Friends And Influence People) című művének előszavában. Az a gondolat, miszerint nem sikerül kihasználnunk az agyunk teljes kapacitását,

azóta is a motivációs guruk, spirituális könyvek és a hollywoodi forgatókönyvek egyik legkedvesebb témája.

A rossz hír így hát azoknak szól, akik kifejezetten azt a módszert keresik, hogy hogyan válhatnak egyik napról a másikra tanulás nélkül zsenivé. Jó hír viszont, hogy a kemény munka ezen a területen is működik: agyunk teljesítményét rendszeres edzéssel képesek vagyunk fejleszteni.

Képességeink akkor javulhatnak, ha például megtanulunk valamilyen hangszeren játszani, számtani feladatokat oldunk meg, rejtvényt fejtünk, vagy regényeket olvasunk.

Fotó: pcsuli.blogspot.com
Neked ajánljuk
Hogyan hat a természetjárás az agyunkra? Hogy jön az egészségértés a fenntarthatósághoz? Volt egyszer egy bolygó – 7. rész: Ébredés Megszépült a martonvásári kastély parkja Kitalálja, mivel működik ez a zseblámpa?
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam