2019. január 24., Timót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Magyar fegyver a szuperbaktériumok ellen

Egyre-másra jelennek meg híradások olyan „szuperbaktériumokról”, amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sok milliárd baktérium kordában tartásában. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte.

Az a jelenség, hogy a „szuperbaktériumok” ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos, nem meglepő, hiszen a széles körű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra. Így előbb-utóbb valahol

felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédeni az adott antibiotikum hatását: kialakul a rettegett antibiotikum-rezisztencia.

Ismert ugyanakkor, hogy bőrünk és beleink felszínén sokmilliárdnyi baktériummal osztozunk, melyek közül egyesek képesek fertőzéseket is okozni. Általában mégsem teszik, mégpedig azért nem, mert bőrünk és bélnyálkahártyánk immunrendszere antibakteriális anyagokat, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket termel ellenük. Ezek lényegében szervezetünk saját antibiotikumai. Mi lehet a titkuk? Miért nem alakul ki velük szemben is ugyanolyan rezisztencia, mint a mesterségesen előállított antibiotikumok ellen?

Az MRSA (Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus, a felvételen sárgával jelölve) talán a legismertebb szuperbaktérium. Többek között bőrbetegségeket és tüdőgyulladást okozhat Fotó: origo.hu/wikimedia.org

Ellenállás átvitt értelemben

A fenti kérdéseknek eredtek a nyomába Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint vezetésével az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai. Kutatásukban abból a ma már ismert tényből indultak ki, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának fő oka a baktériumok közötti génátadás. Ezek a mikrobák ugyanis képesek antibiotikumrezisztencia-géneket átadni egymásnak, így az ellenálló képesség gyorsan át tud terjedni az egyik fajta baktériumról a másikra.

A kutatók bioinformatikai és kísérletes módszerek kombinációjával kimutatták, hogy szervezetünk saját antibiotikumaival, az antimikrobiális fehérjékkel szemben ez a génátvitel alig-alig működik. A kísérletek a különbség legfontosabb okára is rávilágítottak. Kiderült, hogy az antimikrobiális fehérjék olyan összetett sejtfolyamatokat támadnak a baktériumok felszínén, amelyek a baktériumok egyes csoportjaiban nagyon különbözők.

Így ha az egyik baktériumban ki is alakul a rezisztencia, a másik baktérium számára ez a rezisztencia haszontalan. Ha tehát át is adódik közöttük, az nem sokat segít a másikon.

Legyőzni a szuperbaktériumokat

Ez a projekt csak egyike a Pál Csaba és Papp Balázs kutatócsoportjaiban folyó projekteknek, melyek az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátterét vizsgálják. A cél új generációs terápiás stratégiák kidolgozása a rezisztens kórokozókkal szemben.

Pál Csaba azzal vált nemzetközileg elismertté az antibiotikum-rezisztencia kutatásának területén, hogy elsőként írta le a kollaterális szenzitivitás jelenségét, vagyis hogy amikor számos antibiotikummal szemben ellenállóvá válik a baktérium, más sajátságai rosszabbak lesznek, és így érzékenyebbé válik más antimikrobiális szerekkel szemben. A jelenség relevanciáját ma már klinikai szinten is igazolták. Ezenkívül a csoport olyan módszerek fejlesztésével is foglalkozik, melyekkel előre jelezhető a rezisztencia kialakulása és terjedése. Hogy a módszer ténylegesen az innováció útjára léphessen, a csoport nemzetközi szabadalommal is védeni kívánja a találmányát.

A most bemutatott kutatás

az évente összesen 200 publikációt közlő Nature Microbiology szaklapban idén a szegedi kutatóknak már a második cikke,

ráadásul mindkét munka nagy részben Pál Csaba és Papp Balázs Lendület kutatócsoportjaiban, kizárólagosan magyarországi kutatóhelyek együttműködésével jött létre. A kutatás résztvevőivel nemrég a Kossuth rádió A hely című műsora is foglalkozott.

A publikáció rövid, angol nyelvű összefoglalója a nature.com-on érhető el.

Neked ajánljuk
A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció A kivi, a füge, a datolyaszilva is megterem Magyarországon Mit tehetünk mi a méltányos kereskedelemért? (videó) Több pénzt költene klímavédelemre és innovációra az Európai Parlament NASA-képek az Aletsch-gleccser olvadásáról
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam