Elhízottság, alultápláltság, klímaváltozás – ezek a legnagyobb fenyegetések a világnépességre
Egy szakértői bizottság szerint az élelmiszeripar befolyását korlátozó, kötelező erejű nemzetközi megállapodásra és több ezer milliárd dollár ráfordításra lenne szükség a problémák orvoslásához.
A mezőgazdasági, gazdasági, emberi jogi és egyéb területek szakértőit tömörítő Lancet Commission on Obesity nevű testület szerint egy egymilliárd dolláros jótékonysági alapra, valamint az élelmezéspolitikát és élelmiszer-termelést célzó cselekvési programokra van szükség az emberi egészség, a környezet és a gazdasági jólét támogatása érdekében.
Amit most teszünk, az fenntarthatatlan, azonnali cselekvésre van szükség, mert az emberiség kifut az időből
– mondta William Dietz, a tanulmány egyik szerzője, a George Washington Egyetem munkatársa.
A testület szerint a szarvasmarha-tenyésztésnek, a tejiparnak és az egyéb élelmiszeripari ágazatoknak nyújtott állami szubvenciókat világszerte a fenntartható gazdálkodás, míg a fosszilis tüzelőanyagokra fordított állami pénzeket a megújuló energiaforrások és a fenntartható szállítmányozás támogatására kellene fordítani.
Az elhízottság, az alultápláltság és a klímaváltozás problémái egyebek között a mezőgazdasági termelés módjai, a szállítmányozás és a földhasználat révén fonódnak össze.
A feldolgozott, tápanyagban szegény élelmiszerek nem csupán elhízottsághoz és alultápláltsághoz vezetnek, hanem a tömeggyártásuk során üvegházhatású gázok kerülnek kibocsátásra, ami hozzájárul a klímaváltozáshoz.
A mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-elosztás a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével jár együtt, amely hozzájárul a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez, az aszályokhoz és a szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásához.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás, és a földterületek egyéb használata felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedéért.
A problémákat tovább súlyosbítja a törvényhozók tétlensége, a profitorientált élelmiszercégek befolyása, és hogy a társadalom részéről nincs igény a változásra.
A szakértők szerint éves szinten csaknem 4 millió haláleset köthető az elhízáshoz, ugyanakkor mintegy 815 millió ember krónikusan alultáplált, ezért egy, a 2015-ös párizsi klímaegyezményhez hasonló, kötelező erejű nemzetközi megállapodást javasolnak az élelmiszer-termelés és -elosztás kezelése és fejlesztése érdekében.
