A csodálatos magnólia: nemcsak szép, de gyógyít is
Sok kiskertben megtalálható ez a csodálatos, kifinomult szépségű fa, melynek virága utánozhatlanul pompázik. A növény kérge, rügye és virága számtalan betegségre gyógyír, melyek megelőzésére is alkalmas – az emésztőrendszeri gondoktól kezdve az asztmán át a szív- és érrendszeri, illetve a rákos megbetegedésekre.
A legősibb, magnóliákhoz hasonló fosszíliákat Kansasban találták, és Archaeanthusnak („ősi virág”) nevezték el. 17–20 millió éves magnóliafosszíliákból sikerült 17 DNS-szekvenciát azonosítani, közülük 13 azonos a mai magnóliák DNS-ével. Maradványaik előkerültek Európából, Észak-Amerikából és Nyugat-Ázsiából is. Visszaszorulásuk oka valószínűleg a klíma változása, az eljegesedés lehetett.
Mivel kialakulásukkor a méhek még nem jelentek meg, a valódi liliomfákat bogarak porozzák be, termőleveleik azért durvák, nehogy a táplálkozó bogarak megsértsék őket. Leveleik hetekkel a virág után hajtanak ki, száraz időben a szélük megbarnul és összepöndörödik.
A legtöbb magnólia virágzása április-májusra esik, egyes fajtái nyáron másodvirágoznak, de vannak nyáron nyílók, mint például az örökzöld magnólia. Kiskertbe alacsonyabb, 2-3 méter magasra növő fajtát érdemes választani, a nagyobb méretűek akár a 10 métert is elérik.
A magnólia igényei
Szélesi Ferenc főkertész arra figyelmeztet, hogy a magnóliának nagyon fontos a megfelelő, kissé savanyú, tápanyagban gazdag, humuszos, jó vízáteresztő képességű talaj. Kedveli a napos, félárnyékos, illetve szélvédett helyet, s a legjobb, ha a reggeli napsütés éri. Vízigényes növény, a száraz időszakokban és nyáron mindennap bőségesen kell öntözni. Télen érdemes betakarni a tövét fenyőkéreggel vagy falevéllel, de a takaróanyag száraz kell legyen. Mivel a gyökerei igen sérülékenyek, érdemes jól megfontolni, hogy hova kerül, mert az átültetést nem szereti.
A magnólia növényvédelme
Ellenálló növény, ritkán támadják meg kártevők és kórokozók. Előfordulhat tetvesedés, de akkor elég megvárnunk a károsodott levelek lehullását, amelyeket utána távolítsunk el a növény alól. Ha a levelek sárgulnak, akkor valószínűleg a talaj túl meszes. Ilyenkor forgassunk bele egy kis komposztot, és adjunk hozzá rododendrontrágyát (vigyázzunk a gyökerekre!), vagy öntözővízként használjunk inkább eső- vagy kútvizet. Ha barnul és elszárad a magnólia levele, akkor vélhetőleg túl szeles helyen van, vegyük körbe valamivel a növényt. Az is megoldás, hogy betakarjuk a talajt legalább 5 cm vastagságban fenyőkéreggel, így a kijuttatott víz nagy része nem párolog el.
A magnólia és az egészség
A twice.hu írása szerint Kínában ezernél is több betegség gyógyítására használják fel a magnóliát:
- a fa kérgéből készített orvossággal a hasmenést, a gyomorhurutot, a köhögést gyógyítják, de émelygés, hányás és fekély ellen is kiváló ellenszer;
- a magnólia összetevői a szorongásos betegségek kezelésére is alkalmas;
- a japánok allergiára és asztmára is felhasználják a növényt;
- kiváló májvédő;
- ha a lakást illatosítjuk vele, az egyedi, letisztult illata nyugtat és pihentet, oldja a pánikrohamot és stresszt;
- a kérgéből készített kivonat megakadályozza a szájban található baktériumok szaporodását, így segíthet a fogszuvasodás és egyéb szájüregi betegségek megelőzésében;
- a növény rügyei a bélrendszert érintő betegségre, fejfájásra, idegrendszeri betegségekre, gyulladásokra jelenthet gyógyírt;
- csontritkulásra is hatásos;
- szív- és érrendszeri betegségek ellen is jó hatású;
- kontrollálja az étvágyat, tehát a fogyókúrában is segíthet;
- megszüntetheti az álmatlanságot;
- a magnóliatea enyhíti az orrmelléküreg-gyulladást és az arcüregi problémákat;
- véralvadásgátló hatása miatt műtéteknél is használható a magnóliakivonat;
- antioxidáns hatása pedig a daganatos megbetegedések ellen nyújthat védelmet.
