2019. április 26., Ervin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Szuperbaktériumok, klímaváltozás, védőoltás

Világszerte még mindig emberek milliói nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, miközben olyan veszélyek fenyegetik az emberiséget, mint az új vagy ismételten fellángoló fertőző betegségek, a klímaváltozás vagy a szuperbaktériumok, amelyek miatt akár az életmentő műtétek is kockázatossá válhatnak.

Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben kinevezett magyar főigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta:

az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok és az éghajlatváltozás napjaink két legsúlyosabb globális egészségügyi kihívása.

A Pseudomonas aeruginosa egy olyan szuperbaktérium, amely a WHO szerint a legveszélyesebbek közé tartozik
Fotó: wikimedia.org/CDC, Janice Haney Carr

A minden létező antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok megjelenése az emberi és állati egészségre leselkedő egyik legnagyobb veszély.

Ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikum-felhasználást, akkor eljuthatunk oda, hogy nem lesz mivel kezelni a baktériumfertőzéseket, és visszajutunk a penicillin felfedezése előtti helyzethez.

A fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló hatékony gyógyszerek nélkül például a szervátültetés, a kemoterápia, a cukorbetegség kezelése, nagyobb műtéti beavatkozások is komoly kockázatot jelentenének, akár évi 700 ezer ember halálát is okozhatnák. Ezért kell jelentősen korlátozni, illetve szabályozni az antimikrobiális gyógyszerek felhasználását.

Mindenkit érintő, súlyos egészségügyi probléma a klímaváltozás is,

ami az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között várhatóan évente mintegy 250 ezer ember haláláért lesz felelős, elsősorban az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt.

Maláriát hordozó szúnyog (Anopheles gambiae) egy kutató vérét szívja a Nemzetközi Rovarfiziológiai és -ökológiai Központban (ICIPE) Nairobiban 2008. április 23-án. Akkoriban a malária naponta 3 ezer gyermek életét követelte Afrikában. Április 25-én, a malária világnapján ezen kívántak változtatni felvilágosítással 
Fotó: MTI/EPA/Stephen Morrison

A tudósok szerint akár a közeljövőben

súlyos járványokat okozhat az Ebola- és a Marburg-, a MERS-, a SARS- és a Nipah-vírus, a Lassa- és Rift-völgyi láz, valamint a krími-kongói vérzéses láz.

Ezek szerepelnek nemcsak a legveszélyesebb fertőző betegségek listáján, amelyet évente felülvizsgálnak, de egyben a WHO kutatási és fejlesztési prioritási listájának élén is – mondta a főigazgató-helyettes.

Rózsahimlő, más néven rubeola elleni védőoltást kap egy indonéz iskolás lány a Szumátra szigetén fekvő Banda Aceh nagyvárosban 2018. augusztus 14-én. A szigetország kormánya védőoltást rendelt el 35 millió gyermek számára a cseppfertőzéssel terjedő vírus ellen
Fotó: MTI/EPA/Hotli Simanjuntak

A világszervezet napjaink egyik legsúlyosabb problémájának nevezte meg az oltásellenesség terjedését, ami a migráció­val együtt komoly kockázatot hordoz Európa lakosságára nézve. Jakab Zsuzsanna elmondta: Európában a szülők túlnyomó többsége beoltatja a gyermekét, ám tény, hogy számos országban nem elégséges, illetve csökken az átoltottság.

Ez is közrejátszott abban, hogy 2018-ban több mint nyolcvanezer kanyarós esetet regisztráltak.

Kanyaróval fertőzött Fülöp-szigeteki gyerekek egy manilai közkórházban 2019. február 7-én. A cseppfertőzéssel terjedő betegség az utóbbi időben 22 ember halálát okozta Luzon szigetén és a Visayan-szigeteken, az áldozatok többsége négyéves kor alatti gyermek
Fotó: MTI/EPA/Francis R. Malasig

A WHO azt javasolja, hogy a kormányok tegyék az iskolába való felvétel feltételévé a kanyaró, illetve más fertőző betegségek elleni immunizálást. A szakember elmondása szerint

a magyarországi kötelező védőoltási program továbbra is példaértékű, igazi modell az egész világ számára.

Az egészség világnapja alkalmából az Egészségügyi Világszervezet ezúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy ma a világ lakosságának legalább fele nem fér hozzá teljes körű egészségügyi ellátáshoz, de akik hozzájutnának, azok közül is nagyon sokan nem tudják megfizetni. „Senki sem kényszerülhet arra, hogy választani kelljen az egészségügyi ellátás és az alapvető szükségletek között” – hirdeti plakátokon és kisfilmeken a WHO.

Neked ajánljuk
Gyorsan terjedhetnek észak felé a trópusi betegségeket terjesztő kórokozók Áttörés a pollen és a klímaváltozás kapcsolatának kutatásában Ma egy órán át mindenki a Földre gondol Magyarországnak is hasznos lesz az új uniós növény-egészségügyi szabályozás Az épületek jelenthetik a globális klímaharc egyik kulcsát
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam