2019. április 26., Ervin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áttörés a pollen és a klímaváltozás kapcsolatának kutatásában

Négy kontinens mérőállomásairól gyűjtötte össze 20 év pollenadatait a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának munkatársa, Prof. Dr. Makra László és Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus. A szerzőpáros The Lancet Planetary Health-ben megjelent cikke rámutat arra, hogy a Föld klímájának melegedése egészségügyi kockázatokkal jár: világszerte emelkedni fog a pollenallergiás betegek száma.

Első alkalommal készült globális felmérés a pollen és a klímaváltozás témakörében. A tudományos cikk első szerzője Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus, aki nemzetközi szaktekintély a pollenkutatás témakörében, míg a másik Prof. Dr. Makra László, az SZTE Mezőgazdasági Karának oktatója, aki mintegy 3 évtizede foglalkozik a klíma és pollen kapcsolatrendszerének vizsgálatával. A cikket néhány hete publikálta a tekintélyes, egyébként orvosi témákkal foglalkozó The Lancet Planetary Health.

– Alapvetően a célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés százalékos növekedésével. Továbbá az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is – magyarázta a kutatás lényegét Prof. Dr. Makra László.

Prof. Dr. Makra László Fotó: u-szeged.hu/Bobkó Anna

Kutatótársával, Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológussal 3 kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. A kritériumrendszert már a kutatási program elején kialakították, és ehhez szigorúan tartották magukat: egyrészt szempont volt, hogy olyan pollenmérő állomás adataival dolgozzanak, amely legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezik pollenadatsorral, a másik elvárás az volt, hogy a mérések időtartama alatt az állomást ne helyezzék át, vagyis hogy a mérések azonos helyen történjenek.

Az is fontos volt, hogy az adott állomáson a méréseket ne egy konkrét kezdeti, illetve záró időpontban kezdjék és fejezzék be, hanem a pollenszezon aktivitásához igazodjon a mérési időszak. Szintén a kritériumrendszer része volt, hogy ne csak egy vagy néhány pollenfajtát mérjenek, hanem lehetőség szerint az adott helyre jellemző növényegyütteseket magában foglaló összes pollenfajtát.

A kiinduláskor több mint 40 pollenmérő állomás szerepelt a listájukon, de az előzetes kiválasztási kritériumoknak ezek közül mindössze 17 felelt meg – és mind az északi féltekéről. 

– A cikkünk jelentőségét mutatja, hogy ez az első olyan a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Továbbá a nemzetközi szakirodalomban ez az első cikk, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait veti össze hőmérséklettel kapcsolatos meteorológiai paraméterekkel, mint a hőmérsékleti minimum és maximum, a fagymentes napok száma, valamint a foknapok, és ezek összefüggéseit vizsgálja – tette hozzá a szegedi egyetem professzora.

Prof. Dr. Makra László és Lewis H. Ziska végül Európából 10 (egy francia, egy belga, egy svájci, két finn, egy-egy görög, lengyel, olasz, orosz és izlandi), az amerikai kontinensről 5 (három egyesült államokbeli és két kanadai város), valamint Ázsiából két koreai település adatait vették figyelembe. A mérési helyeket összefoglaló táblázatból kiderül, hogy a legrégebbi adatsor Turkuból (Finnország) állt rendelkezésre, itt 42 év adatait elemezhették a kutatók. Ezt követte a szintén finn Kevo mérőállomása, amelyet 38 éve működtetnek, majd a brüsszeli állomás (Belgium), amely 35 éve szolgáltat adatokat.

A cikk befejező része a Szegedi Tudományegyetem honlapján olvasható.

Neked ajánljuk
Szuperbaktériumok, klímaváltozás, védőoltás Gyorsan terjedhetnek észak felé a trópusi betegségeket terjesztő kórokozók Ma egy órán át mindenki a Földre gondol Magyarországnak is hasznos lesz az új uniós növény-egészségügyi szabályozás Az épületek jelenthetik a globális klímaharc egyik kulcsát
Tovább a forrásra: u-szeged.hu
Vissza
Hírfolyam