2019. november 13., Szilvia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Gyorsan terjedhetnek észak felé a trópusi betegségeket terjesztő kórokozók

Szombaton kezdődött Amszterdamban a Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusa, ahol a kutatók arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt gyorsan terjedhetnek Európa északi részei felé a trópusi betegségek.

A hosszabbra nyúló meleg évszak kedvez a trópusi betegségeket terjesztő rovaroknak, tágabbra nyitja előttük az időablakot – mondta Giovanni Rezza, az olasz Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségek Osztályának igazgatója, az EurekAlert!-ben nemrégiben megjelent tanulmány vezető szerzője. A szakértők szerint

a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a klímaváltozáson kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti.

Hangsúlyozták, a korábbi járványokból tanulva fejleszteni kell a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését és az ellenőrzést, az adatok megosztását.

A melegebb és nedvesebb körülmények ideális körülményeket teremthetnek az csikungunya- és dengue-lázat hordozó ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) szaporodásához és terjedéséhez Európa nagy részén, beleértve Közép-Európát is.

Korábban az ázsiai tigrisszúnyog terjesztette dengue-láz a trópusi és szubtrópusi területekre korlátozódott, mivel a fagy elpusztítja a petéket és a lárvákat, a hosszabb nyarak miatt azonban néhány évtizeden belül Európa nagyobb részén is áttelelhetnek.

A 2019. február 12-i képen génmódosított szúnyoglárvákat vizsgál mikroszkóppal egy kutató a Rockefeller Egyetem New York-i Vosshall Laboratóriumában. A Vosshall kutatói 2018 novemberében az Aedes aegypti szúnyogfaj DNS-láncának pontosabb meghatározását publikálták, ami jelentősen hozzájárulhat az emberre veszélyes trópusi betegségeket terjesztő rovar elleni hatékonyabb védekezéshez. A labor a szúnyog gazdaszervezet-kereső viselkedését meghatározó molekuláris neurobiológiai mechanizmus vizsgálatához CRISPR-Cas9-rendszerrel végzett genomszerkesztést dolgozott ki az Aedes aegypti génállományának – génszakaszok eltávolításával vagy célzott mutációval történő – manipulálására annak érdekében, hogy felismerjék, milyen érzékszervi ingerek váltják ki a nőstény szúnyog gazdakereső viselkedését
Fotó: MTI/AP/Mary Altaffer

A kullancstól származó agyhártyagyulladás (TBE) és a Lyme-kór terjedésére már most alkalmas az európai éghajlat.

Az Európai Unióban évente 65 ezerre becsülik a Lyme-kóros esetek számát, a TBE bejelentett eseteinek száma 400 százalékkal emelkedett. Klímamodellek alapján 2040-2060-ra 3,8 százalékkal növekedhet a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) élőhelyének mérete Európában.

A leishmaniasis egy ostoros egysejtű által okozott kórkép, de terjesztésében szerepe van a lepkeszúnyogoknak (Phlebotomus perniciosus) is, amelyek 2060-ra már Nagy-Britannia, Franciaország és Németország déli területén is megjelenhetnek. Igen, eddig ez a betegség is a trópusi, szubtrópusi és mediterrán területeken fordult elő elsősorban.

Neked ajánljuk
Nagyobb bajt okoz a kanyaró, mint eddig hitték Rákkeltő aflatoxinok – Az egzotikus állatokban kutatják a megoldást Tévhitek a klímaváltozásról: Az új világ = sivatag és csótányok? Az aszály miatt vadállatok ezreit telepítik át Zimbabwéban Amikor a nagyok tanulnak a kicsiktől
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam