2019. június 18., Arnold, Levente
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében

Melyek a várható egészségügyi következményei a klímaváltozásnak Európában? Erről adott ki átfogó jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt.

A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánban. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik.

A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot, illetve olyan országokat, vidékeket, ahol európai exportra termelnek zöldséget, gyümölcsöt, egyéb terményeket, vagy tartanak állatokat.

A súlyosbodó egészségügyi kockázatok a következők:

  • Gyakoribbak a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság).
  • Fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt).
  • Több allergén kerül a levegőbe.
  • Bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás.
  • Erősödik a kényszermigráció.
  • A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik.
  • A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése, valamint a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hőszigetjelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti.
  • A hőség zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.
A klímaváltozás miatt Észak-Európa alkalmasabbá válik a gabonafélék termelésére, míg Dél-Európa déli részén nagy területen csökken a terméshozam (ezt részben kompenzálja, hogy a tenyészidő belenyúlik a télbe). A térkép a búza, a kukorica és a szójabab terméshozamának 2050-es évekre várható változásait mutatja az 1961–1990 közötti időszak átlagaihoz képest, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv mellett. A szimuláció során az öntözött területek nagyságát álladónak vették
Forrás: EASAC

Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát.

Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk az üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Mi a valószínűsége a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzésnek? A számítás júliusi középhőmérséklettel, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv alapján készült Forrás: EASAC

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

Az ajánlott megoldások részleteiről, arról, hogy

  • a „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll;
  • az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás jelentőségéről;
  • s hogy a klímavédelem a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti,

a cikk befejező részében lehet olvasni.

Neked ajánljuk
Az internet depresszióssá tesz Zöld táplálás: a szoptatás A klímát számos tényező alakítja, és biztos, hogy az ember az egyik Nem csak a tengervízben hemzseg a parányi plasztik Nagy károkat okozott a jégverés Európa-szerte – Letölthető JÉGER-előrejelzés
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam