Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében
Melyek a várható egészségügyi következményei a klímaváltozásnak Európában? Erről adott ki átfogó jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.
Amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt.
A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánban. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik.
A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot, illetve olyan országokat, vidékeket, ahol európai exportra termelnek zöldséget, gyümölcsöt, egyéb terményeket, vagy tartanak állatokat.
A súlyosbodó egészségügyi kockázatok a következők:
- Gyakoribbak a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság).
- Fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt).
- Több allergén kerül a levegőbe.
- Bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás.
- Erősödik a kényszermigráció.
- A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik.
- A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése, valamint a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hőszigetjelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti.
- A hőség zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Forrás: EASAC
Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát.
Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk az üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.
Az ajánlott megoldások részleteiről, arról, hogy
- a „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll;
- az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás jelentőségéről;
- s hogy a klímavédelem a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti,
a cikk befejező részében lehet olvasni.