2019. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Súlyos időjárási fenyegetés érint szinte minden második magyart

A klímaváltozás újfajta társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához vezet, a hőhullámok hatásaival szemben ugyanis nem egyformán ellenálló vagy sérülékeny a lakosság. Magyarország területének 43 százaléka – ahol a jelenlegi lakosság 40 százaléka él – számít erősen vagy nagyon erősen sérülékenynek.

Jelentősek a járási szintű különbségek, elsősorban a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl déli, összefüggő területein, valamint az Alföld szigetszerű foltjain vezethetnek súlyos népegészségügyi helyzethez az éghajlatváltozással mind gyakoribbá váló hőhullámok – derül ki egy friss kutatásból.

A július végi kánikula Hollandiában kimutathatóan 400 plusz halálesethez vezetett, s ez csak egy tény ama állítás bizonyítékainak sorában, amelyet már a 2009-es Lancet című tudományos folyóiratban megfogalmaztak: az éghajlatváltozás a 21. század legnagyobb globális egészségügyi fenyegetése.

A következmények alól senki nem tudja kihúzni magát, azonban nem egyformán sérülékeny vagy ellenálló azzal szemben egy-egy térség lakossága. Egyes társadalmi csoportok, demográfiai és/vagy társadalmi helyzetükből adódóan az átlagnál nagyobb mértékben veszélyeztetettek, sérülékenyek. Ebbe a csoportba tartoznak többek között az 5 évesnél fiatalabbak, illetve a 60 évesnél idősebbek, a krónikus betegek, a komplex módon hátrányos helyzetűek és a szabadban dolgozók is.

Vannak szélsőségesen kitett országrészek is, amelyek vagy nagyobb mértékben elszenvedői a szélsőséges időjárási körülményeknek, illetve érzékenyebben reagálnak a társadalmi hatásokra, vagy pedig gyengébb alkalmazkodóképességük miatt sérülékenyebbek. Ezek a sérülékeny területek földrajzilag jól körülhatárolhatók – állapítja meg a KSH három kutatója, Uzzoli Annamária, Szilágyi Dániel és Bán Attila „Az éghajlatváltozás egészségkockázatai és népegészségügyi következményei – A hőhullámokkal szembeni sérülékenység területi különbségei” című tanulmányban. A Területi Statisztika című folyóiratban publikált kutatásban arra figyelmeztetnek, hogy a hőhullámok népegészségügyi következményeinek kezelését a jövőben a kiemelt stratégiai feladatok közé kell emelni.

30 nappal nőhet a hőhullámos napok száma

Elsősorban a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl déli összefüggő területein, illetve az Alföld egyéb szigetszerű foltjain vezethetnek a jövőben súlyos népegészségügyi helyzethez a gyakoribbá váló hőhullámok. A hőhullámos napok gyakorisága 2021–2050 között az ország egész területén 20-70 százalékkal növekedhet. A globális prognózis Európa és egyes nagyrégióinak a hőhullámokkal szembeni különös veszélyeztetettségével számol. A feltételezés szerint globálisan a középhőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése átlagosan 2-10 nappal is növelheti a hőhullámos napok számát. Ugyanakkor Európa középső nagyrégiójában – ahová Magyarország is tartozik – 2050-ig akár 30 nappal is emelkedhet az ilyen napok száma – idézik egy korábbi kutatás számait a tanulmány szerzői.

A hőhullámok bizonyítottan hőstresszt okoznak, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt. Magyarországon az 1990-es évek eleje óta egyre gyakrabban előforduló hőhullámok közül a legjelentősebbek 12-52 százalékkal növelték a többlethalálozás mértékét. 
A 2007-es intenzív hőhullám például becslések szerint 800-1000 többlethalálozással járt országszerte.

A teljes cikk a napi.hu oldalán olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Egyre nehezebb nyarak a nagyvárosokban Halálos gombás fertőzések kísérhetik a globális felmelegedést Kezdhetünk hozzászokni a szélsőséges időjáráshoz Norvégiában már rég rájöttek, hogyan kellene védekezni a tömegturizmus ellen Egy új innováció véget vethet a kávékapszulák rossz hírének
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam