2019. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egyre nehezebb nyarak a nagyvárosokban

Magyarországon a hőségriasztásnak három fokozata van, de az utóbbi években többször előfordult a jelenleg érvényes értékeket meghaladó forróság: elképzelhető, hogy a jövőben újabb küszöbértékeket kell majd bevezetni. A városi hőszigethatás 50 százalékkal növeli a halálozási arányt hőhullámok idején.

A tartósan magas hőmérséklet szó szerint életveszélyes, a 2015-ös öt hőhullám hazánkban 1800 ember életét követelte. Testünk hűtése megfeszített munkára készteti a szervezetet, amelyben a szervek – főleg a szív – károsodnak, kimerülnek.

Városokban a legrosszabb

A várhatóan mind extrémebb hőhullámok a városokban válnak igazán komoly fenyegetéssé. A „sok beton”, a sötét felületek többszörösen adják vissza a hőt, éjjel sem engedik lehűlni a levegőt.

„Városainkra főként az épületek sugárzásos hőleadása következtében kialakult mikroklíma miatt valóságos hőszigetként tekinthetünk, a hőhullámok egészségügyi hatása is ebben a környezetben a legdrasztikusabb”

– mondja a 24.hu-nak Szagri Dóra, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének doktorandusza. Például a növénytakaróval borított parkok felszíne 12-14 fokkal lehet hűvösebb még a házak között is, mint az aszfaltozott, burkolt tereké.

Regionális klímamodellek Magyarországra az átlaghőmérséklet 3-4 Celsius-fokos emelkedését jósolják az évszázad végéig,

a városi hőszigethatás pedig 50 százalékban járulhat hozzá a hővel kapcsolatos halálozások számához.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ki kell zárni a forróságot

A tanszék Klímaváltozás és Épületenergetikai Kutatócsoportjának célja kettős: épületeink hőterhelésének csökkentése építészeti megoldásokkal, valamint a lakosság viselkedésének tudatossá tétele.

Új építkezéseknél és már meglévő házak felújításánál a jövőben nemcsak a meleg benntartására kell törekedni a télre gondolva, hanem a nyári túlmelegedés kivédésére is.

Tervezés és megszokások

A tervezésnél nem mindegy az épület tájolása, az úgynevezett „benapozás” az ablakok elhelyezésénél. Az üvegfalú terasz nyáron iszonyú túlmelegedéssel járhat. Sokat számít a megfelelően megválasztott és elhelyezett növényzet, és az épület színe is, mivel egy sötét fal intenzív napsugárzás hatására akár 30 fokkal is melegebb lehet a világosnál.

A fix árnyékvetők, a külső árnyékolás (redőny, zsaluzia) jóval hatékonyabb, mint a belső (sötétítő függöny). A huzat kialakítása miatt úgy a jó, ha legalább két szemközti homlokzaton van ablak a lakásban, szellőztetni pedig csak éjszaka ajánlatos, vagy amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb a belsőnél.

Bár a légkondicionáló nem nevezhető környezetbarát módszernek, néhány évtized múltán az életet jelentheti, ha a lakás megfelelő hűtéssel is el van látva. Az energiatakarékos háztartási berendezésekkel (pl. indukciós főzőlap a gáztűzhely helyett), LED-lámpákkal is jócskán csökkenthetjük a hőterhelést.

Neked ajánljuk
Nem vagyunk felkészülve a klímaváltozás okozta betegségekre Súlyos időjárási fenyegetés érint szinte minden második magyart Magyarországon is a legszegényebbeket sújthatja legerősebben a klímaváltozás Norvégiában már rég rájöttek, hogyan kellene védekezni a tömegturizmus ellen Egy új innováció véget vethet a kávékapszulák rossz hírének
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam