A túlevéssel az ökológiai problémákat is hizlaljuk
Valószínűleg senkinek nem újdonság, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségünk rovására megy. De arra nem igazán szoktunk gondolni, hogy a valós szükségletünkön felül elfogyasztott táplálék – és az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.
Az élelmiszer-hulladék fogalmán hagyományosan azt a veszteséget értjük, amely az alapanyagok megtermelésétől a fogyasztók szemeteséig bejárt út során, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az éttermekben és különösen a háztartásokban keletkezik. Egy olasz tanulmány most új megvilágításba helyezte a modern élelmiszergyártás működési zavarait – írja a Treehugger.
Az ENSZ adatai szerint a fejlett világban elpocsékolt élelmiszer-hulladék mennyisége eléri a 222 millió tonnát – a mozgásszervi panaszok, a cukorbetegség, a keringési zavarok és pszichés problémák „előállítására” fordított mennyiséget nem számítva.
A WHO adatai szerint világszerte 1,9 milliárd ember, 41 millió öt év alatti gyermek küzd elhízással – energiabevitelük az elmúlt ötven év alatt fejenként 50 százalékkal növekedett meg, aminek nem csak az egészségünk látja kárát.
A Frontiers in Nutrition című szakfolyóiratban publikált tanulmány szerzői a probléma leírására bevezették az anyagcseréhez kapcsolódó élelmiszer-pazarlás fogalmát (Metabolic Food Waste).
Számításaik szerint a túlfogyasztás ökológiai ára messze meghaladja a hagyományosan vett élelmiszer-hulladék által okozott károkat – a veszteségesen hasznosuló élelmiszer mennyisége globálisan eléri a 140 gigatonnát!
Ráadásul ezzel még nem vettük tekintetbe azt a temérdek erőforrást és energiát, ami az elhízáshoz társuló egészségügyi problémák kezelésére fordítódik. Elisabetta Toti, Carla Di Mattia és Mauro Serafini hangsúlyozza, tanulmányuk új nézőpontból világít rá a modern élelmiszeripar hatalmas felelősségére: a túlzásba vitt fogyasztással ugyanis nem csak magunkat, a környezetünket is elpusztítjuk.
.jpg)
.jpg)
