2020. október 29., Nárcisz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A pszichológia most szembesül azzal, hogy a környezetünk pusztulása is elindíthatja bennünk a gyászt

Ahogy egyre aggasztóbb elemzések érkeznek a klímaváltozás üteméről, és egymást követik a természeti katasztrófák a világban, egyre többeknél okoz szorongásos tüneteket a jelenség, mivel úgy érzik, egyedül tehetetlenek a közelgő katasztrófával szemben, a világ vezetői pedig nem veszik elég komolyan a problémát.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság már két éve felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás a mentális egészségünket is fenyegeti, mivel a természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stressz szindrómát okozhatnak, valamint egy 69 oldalas útmutatót is kiadtak a probléma kezeléséhez.

A klímaszorongás volt a témája a WWF Magyarország szeptember 26-i rendezvényének is, ahol Dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogy nem rokonszenvesek számára azok a megközelítések, amelyek kórképként azonosítják a klímaszorongást, mivel szerinte ez egy teljesen érthető és normális emberi reakció arra, ami a világunkkal történik. Inkább az a problémás, aki nem szorong a klímahelyzet miatt, és azokat a viselkedési mintákat kellene besorolni a diagnosztikus rendszerekbe, amelyek miatt mások szorongást éreznek.

Illusztráció: pixabay.com

Ugyanakkor a klímaszorongás szembesíthet bennünket azzal, hogy ki kell alakítanunk egy sajátos, új és igazságosabb viszonyt a természeti környezettel, amit eddig nem tettünk meg, mivel azt gondoltuk, hogy a természet csak azért van, hogy kielégítse a szükségleteinket. De Kőváry szerint nemcsak azért kell megvédeni a természetet, hogy nekünk vagy az unokáinknak jó legyen, hanem hogy az önmagában is létezhessen, hiszen a növényeknek, az állatoknak és a tájaknak ugyanolyan joguk van ezen a Földön létezni, mint nekünk.

A klímaszorongás, a klímagyász vagy a klímadepresszió nem pontosan ugyanazt jelentik.

  • Szorongást akkor érzünk, a szembesülünk azzal, hogy valamit el fogunk veszteni, vagy olyasmit kell átélnünk, amitől félünk.
  • A gyász az az állapot, amikor már elvesztettünk valamit, ami gyászmunkát von maga után. Ezt eddig személyek elvesztésével kapcsolatban alkalmazták, de a pszichológia csak most szembesül azzal, hogy ezt természeti jelenségek is kiválthatják.
  • A depresszió pedig az az állapot, amikor valamilyen ok miatt ez a gyászmunkát nem tudjuk megfelelően elvégezni: elakad, túlzottá válik, vagy nem jelenik meg. 

A rendezvényen a beszélgetés résztvevői terápiás jelleggel  sorra elmondták, mik voltak azok a természeti veszteségek, amelyek szorongást váltottak ki belőlük. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a Tétényi-fennsík pusztulását idézte fel, ami hiába tartozott az ország legszebb ősgyepei közé, mégis beépíthető övezetbe sorolták, majd teljesen értelmetlenül feltúrták a területet, de házakat mégsem építettek rá,

mivel az egész projekt csak ingatlanspekulációs céllal indult el.

És pont az ilyen élmények váltják ki a gyászfolyamatot, hiszen természetvédőként mindent megpróbáltak a projekt megakadályozására, mégsem sikerült. Sipos a hasonló élményeket úgy próbálja átfordítani magában, hogy mostantól nincs megállás, és még keményebben kell dolgozni a természetvédelem érdekében.

A cikk a 444.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Rekordmeleg szeptember van mögöttünk Az IKEA felmérése alapján elméletben már jók vagyunk környezettudatosságból Napenergiával világító kerékpárút épül Esztergomnál Ösztöndíjprogram környezettudatos egyetemistáknak Pályázat autóbusztöltő berendezések gyártóinak és forgalmazóinak
Tovább a forrásra: 444.hu
Vissza
Hírfolyam