2019. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A pszichológia most szembesül azzal, hogy a környezetünk pusztulása is elindíthatja bennünk a gyászt

Ahogy egyre aggasztóbb elemzések érkeznek a klímaváltozás üteméről, és egymást követik a természeti katasztrófák a világban, egyre többeknél okoz szorongásos tüneteket a jelenség, mivel úgy érzik, egyedül tehetetlenek a közelgő katasztrófával szemben, a világ vezetői pedig nem veszik elég komolyan a problémát.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság már két éve felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás a mentális egészségünket is fenyegeti, mivel a természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stressz szindrómát okozhatnak, valamint egy 69 oldalas útmutatót is kiadtak a probléma kezeléséhez.

A klímaszorongás volt a témája a WWF Magyarország szeptember 26-i rendezvényének is, ahol Dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogy nem rokonszenvesek számára azok a megközelítések, amelyek kórképként azonosítják a klímaszorongást, mivel szerinte ez egy teljesen érthető és normális emberi reakció arra, ami a világunkkal történik. Inkább az a problémás, aki nem szorong a klímahelyzet miatt, és azokat a viselkedési mintákat kellene besorolni a diagnosztikus rendszerekbe, amelyek miatt mások szorongást éreznek.

Illusztráció: pixabay.com

Ugyanakkor a klímaszorongás szembesíthet bennünket azzal, hogy ki kell alakítanunk egy sajátos, új és igazságosabb viszonyt a természeti környezettel, amit eddig nem tettünk meg, mivel azt gondoltuk, hogy a természet csak azért van, hogy kielégítse a szükségleteinket. De Kőváry szerint nemcsak azért kell megvédeni a természetet, hogy nekünk vagy az unokáinknak jó legyen, hanem hogy az önmagában is létezhessen, hiszen a növényeknek, az állatoknak és a tájaknak ugyanolyan joguk van ezen a Földön létezni, mint nekünk.

A klímaszorongás, a klímagyász vagy a klímadepresszió nem pontosan ugyanazt jelentik.

  • Szorongást akkor érzünk, a szembesülünk azzal, hogy valamit el fogunk veszteni, vagy olyasmit kell átélnünk, amitől félünk.
  • A gyász az az állapot, amikor már elvesztettünk valamit, ami gyászmunkát von maga után. Ezt eddig személyek elvesztésével kapcsolatban alkalmazták, de a pszichológia csak most szembesül azzal, hogy ezt természeti jelenségek is kiválthatják.
  • A depresszió pedig az az állapot, amikor valamilyen ok miatt ez a gyászmunkát nem tudjuk megfelelően elvégezni: elakad, túlzottá válik, vagy nem jelenik meg. 

A rendezvényen a beszélgetés résztvevői terápiás jelleggel  sorra elmondták, mik voltak azok a természeti veszteségek, amelyek szorongást váltottak ki belőlük. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a Tétényi-fennsík pusztulását idézte fel, ami hiába tartozott az ország legszebb ősgyepei közé, mégis beépíthető övezetbe sorolták, majd teljesen értelmetlenül feltúrták a területet, de házakat mégsem építettek rá,

mivel az egész projekt csak ingatlanspekulációs céllal indult el.

És pont az ilyen élmények váltják ki a gyászfolyamatot, hiszen természetvédőként mindent megpróbáltak a projekt megakadályozására, mégsem sikerült. Sipos a hasonló élményeket úgy próbálja átfordítani magában, hogy mostantól nincs megállás, és még keményebben kell dolgozni a természetvédelem érdekében.

A cikk a 444.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Az indián banántól a télálló citromig egy magyar gazda birtokán Ne maradjon le semmiről! Elérhető a Budapesti Víz Világtalálkozó mobilapplikációja Az élelmiszerek 14 százaléka elvész, még mielőtt a boltba jutna A Föld egyik legfontosabb élőlénye mobiltelefonoktól is pusztul? Ennek a banknak a tetején is gyümölcsöző gazdaság működik
Tovább a forrásra: 444.hu
Vissza
Hírfolyam