2019. november 14., Aliz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Rákkeltő aflatoxinok – Az egzotikus állatokban kutatják a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne.

Majd’ százötven esztendeje, hogy Magyarországon is felütötte fejét a filoxériavész. A tengerentúlról behurcolt kártevő – amit szőlőgyökértetűnek is neveznek – hatalmas károkat okozott a kontinens, egyszersmind hazánk szőlőültetvényeiben is. A járvány megfékezésére irányuló törekvések részeként az utolsó magyar polihisztornak tartott Herman Ottó javaslatára alapította meg a Tisza-kormány 1880-ban az Országos Filoxéria Kísérleti Állomást, a mezőgazdasági tárca első kutatóintézetét.

Az egykori filoxériakutató állomás több szervezeti átalakításon is átesett azóta, ennek ellenére a kutatótelep komoly nemzetközi rangot vívott ki magának.

Kosztik Judit izgalmas feladatként tekint a mikrobák vizsgálatára Fotó: magyarmezogazdasag.hu

A tudománytörténeti szempontból is különös jelentőségű helyszínen napjainkban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ intézethálózatának egyik tagjaként működik többi között – az Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (AKK). A NAIK kutató-utánpótlási programjának keretében került ide – egészen pontosan az intézet Környezeti és Alkalmazott Mikrobiológiai Osztályára – az ambiciózus fiatal kutató, Kosztik Judit.

Lassan 3 éve, hogy Kosztik Judit belevetette magát a NAIK-nál zajló munkába. Tudományos segédmunkatársként egzotikus állatokból izolált tejsavbaktériumok biotechnológiai hasznosíthatóságának kutatásával kezdte a karrierjét.

A vizsgálandó mintákat a Fővárosi Állat- és Növénykertből szerezte be, például orrszarvútól, gazellától, gorillától és koalától.

„Az éghajlatváltozás okán egyre gya­­koribbak a különösen meleg nyári napok, ami nagyobb mennyiségű csapadékkal párosulva kedvez az Aspergillus nemzetségbe tartozó penészgombák megjelenésének és elszaporodásának a terményeken. A gondot az okozza, hogy ezek másodlagos anyagcseretermékként rákkeltő aflatoxint állítanak elő” – részletezte a kutató. Mint kiderült, az általa vizsgált baktériumok némelyik törzse képes megkötni ezt a toxint.

A toxin megkötésére leginkább alkalmas tejsavbaktérium-törzsekből oltóanyagot készítenek, és ezzel „kezelik” a silókat, hogy megfigyeljék, miként alakul bennük a baktériumok hatására a veszélyes toxinok mennyisége.

A fiatal kutató koalák mintáit is vizsgálta Fotó: magyarmezogazdasag.hu

A projektet egy konzorcium viszi, több szakmai szervezet és vállalkozás is részt vesz benne. A téma fontosságát hangsúlyozva a fiatal kutató kifejtette, hogy

az aflatoxin azért is számít különösen veszélyesnek, mert az azzal fertőzött takarmányt fogyasztó szarvasmarhák tejébe is bekerülhet, és mivel az aflatoxin hőstabil, pasztőrözéssel sem távolítható el belőle.

A teljes cikk a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható.

Neked ajánljuk
Az Európai Unió, Norvégia és Izland erősíti az együttműködést az éghajlatváltozás ellen Ez a világ legnagyobb passzívház-projektje Férfi meddőség: segíthet a paradicsom? A víz drámája ránk, emberekre is hatással van A patinás fadarabok történetének folytatója
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam