2020. január 23., Rajmund, Zelma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Jelentősen csökken a dengue-lázas esetek száma a baktériummal fertőzött szúnyogok miatt

A világszerte zajló terepkísérletek eredményei szerint több mint 70 százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma a wolbachia baktériummal fertőzött szúnyogok bevetésének köszönhetően.

A dengue-lázat vírus okozza, amely szúnyogokkal terjed emberről emberre. A tünetek változók, vannak, akiknél nincs jele a fertőzésnek, másoknál influenzaszerű tünetek jelentkeznek.

A dengue-láz vérzéses formája évente 25 ezer ember halálát okozza. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt 50 évben drámaian megnőtt az új esetek száma világszerte.

1970-ben még mindössze kilenc ország küzdött súlyos dengue-járvánnyal, mostanra azonban több mint 100 országban van folyamatosan jelen a betegség

– írja a BBC hírportálja.

A világ népességének nagyjából fele él a veszélyeztetett övezetekben, és évente 390 millióan fertőződnek meg. Az érintett országok többsége trópusi és szubtrópusi éghajlaton fekszik, az esetek 70 százalékát Ázsiában regisztrálják.

A wolbachia baktérium Forrás: api.hub.jhu.edu/Zhiong Xi – Michigan State University

A wolbachia baktérium és a dengue-vírus a vérben egymással verseng a táplálékért, így a dengue-vírus nehezebben tud fejlődni a szúnyogban. Ha a vírus nem tud szaporodni, akkor sokkal kisebb eséllyel terjed át másik szervezetre a szúnyog csípésével.

Számos rovarfaj, köztük az ecetmuslica is hordozza ezt a baktériumot. A dengue-láz terjesztéséért elsődlegesen felelős egyiptomi csípőszúnyog azonban általában nem, ezért a kutatók a wolbachia különböző törzseit fecskendezték be a szúnyoglárvákba, hogy megnézzék, mely fajok képesek fennmaradni a különböző éghajlatú területeken.

Dengue-lázban szenvedő fiú fekszik szúnyogháló alatt egy tornateremben, a Fülöp-szigeteki Maasinban 2019. július 18-án
Fotó: MTI/EPA/Leo Solinap

A wolbachia baktérium anyáról ivadékára öröklődik a pete útján, a környezetben nem terjed. A Glasgow-i Egyetem munkatársa, Steven Sinkins szerint a baktérium nem veszélyes az emberre.

Jelenleg számos terepkísérlet zajlik világszerte: a kutatók már közöltek egy tanulmányt a Current Biology című folyóiratban, a friss adatokat pedig az Amerikai Trópusi Orvostudományi és Higiéniai Társaság éves találkozóján ismertetik Marylandben.

Dengue-lázban szenvedő betegeket ápolnak egy túlzsúfolt kórház folyosóján a Fülöp-szigeteki Zamboanga del Norte tartományban, Samal szigetén, 2019. július 16-án. A délkelet-ázsiai szigetországban az előző nap országos riadókészültséget rendeltek el a fertőző, vírusos betegség miatt, mert a dengue-lázas esetek száma 85 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A Fülöp-szigeteken 2019 első felében 106 630 megbetegedést és 456 halálesetet regisztráltak, a halálos áldozatok többsége öt év alatti gyerek volt. A dengue-láz kórokozóját az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) terjeszti
Fotó: MTI/EPA/Cerilo Ebrano

Az eredmények szerint a Kuala Lumpurban, Jáva szigetén és a brazíliai Niteróiban zajló tesztek is a dengue-lázas esetek számának drasztikus csökkenését mutatják. Az ausztráliai északi területen pedig megállt a betegség terjedése.

Neked ajánljuk
Több ezer éves vírusok kerülhetnek felszínre az ősi gleccserek olvadásával Több ezer éves vírusok kerülhetnek felszínre az ősi gleccserek olvadásával Kína is búcsút mond az egyszer használatos műanyagnak A jó jazz nem csak elandalítani, elgondolkodtatni is képes Óriási vihar pusztított Spanyolországban
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam