2019. december 7., Ambrus
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Jelentősen csökken a dengue-lázas esetek száma a baktériummal fertőzött szúnyogok miatt

A világszerte zajló terepkísérletek eredményei szerint több mint 70 százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma a wolbachia baktériummal fertőzött szúnyogok bevetésének köszönhetően.

A dengue-lázat vírus okozza, amely szúnyogokkal terjed emberről emberre. A tünetek változók, vannak, akiknél nincs jele a fertőzésnek, másoknál influenzaszerű tünetek jelentkeznek.

A dengue-láz vérzéses formája évente 25 ezer ember halálát okozza. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt 50 évben drámaian megnőtt az új esetek száma világszerte.

1970-ben még mindössze kilenc ország küzdött súlyos dengue-járvánnyal, mostanra azonban több mint 100 országban van folyamatosan jelen a betegség

– írja a BBC hírportálja.

A világ népességének nagyjából fele él a veszélyeztetett övezetekben, és évente 390 millióan fertőződnek meg. Az érintett országok többsége trópusi és szubtrópusi éghajlaton fekszik, az esetek 70 százalékát Ázsiában regisztrálják.

A wolbachia baktérium Forrás: api.hub.jhu.edu/Zhiong Xi – Michigan State University

A wolbachia baktérium és a dengue-vírus a vérben egymással verseng a táplálékért, így a dengue-vírus nehezebben tud fejlődni a szúnyogban. Ha a vírus nem tud szaporodni, akkor sokkal kisebb eséllyel terjed át másik szervezetre a szúnyog csípésével.

Számos rovarfaj, köztük az ecetmuslica is hordozza ezt a baktériumot. A dengue-láz terjesztéséért elsődlegesen felelős egyiptomi csípőszúnyog azonban általában nem, ezért a kutatók a wolbachia különböző törzseit fecskendezték be a szúnyoglárvákba, hogy megnézzék, mely fajok képesek fennmaradni a különböző éghajlatú területeken.

Dengue-lázban szenvedő fiú fekszik szúnyogháló alatt egy tornateremben, a Fülöp-szigeteki Maasinban 2019. július 18-án
Fotó: MTI/EPA/Leo Solinap

A wolbachia baktérium anyáról ivadékára öröklődik a pete útján, a környezetben nem terjed. A Glasgow-i Egyetem munkatársa, Steven Sinkins szerint a baktérium nem veszélyes az emberre.

Jelenleg számos terepkísérlet zajlik világszerte: a kutatók már közöltek egy tanulmányt a Current Biology című folyóiratban, a friss adatokat pedig az Amerikai Trópusi Orvostudományi és Higiéniai Társaság éves találkozóján ismertetik Marylandben.

Dengue-lázban szenvedő betegeket ápolnak egy túlzsúfolt kórház folyosóján a Fülöp-szigeteki Zamboanga del Norte tartományban, Samal szigetén, 2019. július 16-án. A délkelet-ázsiai szigetországban az előző nap országos riadókészültséget rendeltek el a fertőző, vírusos betegség miatt, mert a dengue-lázas esetek száma 85 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A Fülöp-szigeteken 2019 első felében 106 630 megbetegedést és 456 halálesetet regisztráltak, a halálos áldozatok többsége öt év alatti gyerek volt. A dengue-láz kórokozóját az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) terjeszti
Fotó: MTI/EPA/Cerilo Ebrano

Az eredmények szerint a Kuala Lumpurban, Jáva szigetén és a brazíliai Niteróiban zajló tesztek is a dengue-lázas esetek számának drasztikus csökkenését mutatják. Az ausztráliai északi területen pedig megállt a betegség terjedése.

Neked ajánljuk
WHO: a klímaváltozásnak jelentős egészségkárosító hatása van A klímaváltozás a mikrobák szintjén kezdődik, és ez most már teljesen biztos Hulladékból házat építeni? Miért ne? A befektetők kényszeríthetik klímavédelemre a vonakodó vállalatokat Felesleges göncök új köntösben
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam