2020. május 30., Janka, Zsanett
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Virtuális szervünk, a mikrobiom, avagy a nélkülözhetetlen baktériumok

A baktériumokról a legtöbb embernek a betegségek jutnak eszébe, és azt kevesen gondolják, hogy az egészséges élethez nemcsak hogy nélkülözhetetlenek, de a legújabb kutatási eredmények alapján bizonyos baktériumok egyfajta virtuális szervet alkotnak bennünk.

Azt már viszonylag régen tudjuk, hogy az emberben élő mikroorganizmusok (összefoglaló néven mikrobiom, ami túlnyomórészt baktériumokból áll) sejtszáma magasabb, mint az emberi sejtek száma. Korábban úgy becsülték, hogy tízszer vagy akár százszor annyi baktériumsejt van bennünk, mint ahány – egyébként jóval nagyobb – emberi sejt. Egy újabb becslés alapján a baktériumsejtek száma csak 1,3-szerese az emberinek, ami persze még így is jelentős mennyiség. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy egy 70 kg-os ember emberi sejtjeinek száma kb. 37 billió (3,7×1013), míg a benne (és rajta) élő baktériumok száma kb. 48 billió.

A kérdés az, hogy jó-e ez nekünk, illetve mit csinál bennünk ez a sok kis élőlény?
Korábban az jelentett problémát, hogy ezeknek a mikroorganizmusoknak a vizsgálatára nem állt rendelkezésre megfelelő módszer. A hagyományos tenyésztési módszerek nem voltak alkalmasak ilyen sokféle és sokszor tenyészthetetlen mikroorganizmus tanulmányozására. Az elmúlt néhány évben azonban a genomika és az informatika kereszteződéséből megszületett a metagenomika nevű tudományág, amely lehetővé tette ilyen sok és sokféle baktérium egyszerre való vizsgálatát. Ennek során az ember és más élőlények székletében található baktérium-összetételt határozzák meg genetikai és informatikai módszerekkel.

Ezekből a vizsgálatokból például az is kiderült, hogy az emberben több mint ezerféle baktérium élhet.

Fotó: egeszsegter.hu

Ezek a baktériumok befolyásolják egészségünket, közérzetünket, sőt befolyásolhatják párválasztásunkat is.

A terhesség alatt a magzat sterilnek tekinthető, azaz nincsenek benne baktériumok. Amikor rendes szüléssel megszületik, az anya szülőcsatornájában található lactobacillusokkal fertőződik, amelyek a csecsemő beleibe kerülve segítenek az anyatej emésztésében.

Ez az egyik hátránya a császármetszésnek, ahol ez nem történik meg, és ki lehet mutatni, hogy a kétféle módon született gyermekek bélbaktérium-flórája még hónapokkal később is különbözik egymástól.

Az embernek ez az első találkozása a baktériumokkal, de aztán rövidesen saját genetikai adottságai, környezete, táplálkozása alapján benépesedik különböző baktériumokkal.

Ez a baktérium-összetétel az egyénre jellemző, még az egypetéjű ikreknek is különbözik egymástól.

Becslések szerint egy felnőtt ember belében több mint 1 kg baktérium található, de testünk minden részén találhatók különböző mikroorganizmusok.

Nézzünk néhány példát arra, hogy a baktériumflóránk, illetve annak változása hogyan befolyásolja egészségünket.

Az egyik jelentős hatás, amely drasztikusan megváltoztathatja a baktériumflóránk összetételét, az az antibiotikum. Ki lehet mutatni, hogy azok között a felnőttek között, akiket életük első néhány hónapjában antibiotikummal kezeltek, sokkal több a kórosan elhízott, és gyakoribbak köztük a különböző atópiás betegségekben (allergia, asztma) szenvedők. Ez azt mutatja, hogy antibiotikumkezelés után gyorsan vissza kell állítani a baktériumflóránk összetételét.

Azt is kimutatták, hogy a kórosan kövér emberek beleinek baktérium-összetétele jelentősen különbözik az egészséges emberekétől.

Fotó: diavitas.hu

Az elhízottak beleiben sokkal több olyan baktérium (Firmicutes) található, amely képes megemészteni olyan növényi szénhidrátokat, amelyeket az emberi emésztőnedvek nem tudnak. Így adott mennyiségű ételből sokkal több energiát képesek kinyerni, ami aztán zsírszövet formájában lerakódik, raktározódik. Ráadásul magas zsírfogyasztással olyan baktériumok is elszaporodnak bennünk, amelyek lebontják pl. a citrusfélékben, kamillában, csipkebogyóban található bioflavonoidokat. Ezek a barna zsírsejtekre hatva befolyásolják a testtömeg szabályozását úgy, hogy hatásukra a sejtek a felesleges energiát hőtermelésre fordítják, és nem raktározzák el zsírszövet formájában. Kimutatták, hogy azok az elhízott emberek, akikben ilyen baktériumból sok van, fogyókúra után sokkal valószínűbben híznak ismét vissza.

A cikk a gyogyhirek.hu oldalon olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Veszélyes kullancsok érkeznek Magyarországra Jelentős izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia Tehenek mikrobiomját manipulálnák a kevesebb metánkibocsátásért Íme egy pénzügyi szolgáltató a környezettudatos költésre „aspirálóknak” Franciaország sem sajnálja a pénzt a villanyautózás ösztönzésére
Tovább a forrásra: gyogyhirek.hu
Vissza
Hírfolyam