Nem kell túlzásba vinni a higiéniát a gyerekeknél
A kézmosás elengedhetetlenül fontos a megfázások és influenzajárványok időszakában, vagy amikor meglátogatunk valakit a kórházban. A gond az, hogy – legalábbis nyugaton – a szülők túl messzire mennek el a tisztaság kérdésében. Sajnos, egyre több esettel szembesülünk itthon is.
A tudomány legújabb eredményei szerint,
ha kézfertőtlenítőkkel, antibakteriális szappanokkal távolítjuk el a kezünkről a mikrobákat, és meglehetősen szabadon használunk antibiotikumokat, súlyos negatív hatást gyakorolhatunk a gyerekek immunrendszerére
– mondja Marie-Claire Arrieta mikrobiológus, a Let Them Eat Dirt: Saving Your Child from an Oversanitized World (Hadd egyenek földet: Gyerekeink megmentése egy túlfertőtlenített világtól) című könyv társszerzője.
A kanadai University of Calgary docense, valamint szerzőtársa, Brett Finlay mikrobiológus kifejtik, hogy gyerekeinket manapság tisztább, hiperhigiénikus környezetben neveljük, mint valaha.
Arrieta és szerzőtársa mindketten mikrobiológusok, és a beleinkben élő mikrobákat, más néven a mikrobiomot vagy bélflórát tanulmányozzák. Az utóbbi években a kutatásaik és mások kutatásai is kimutatták, hogy
létfontosságú a mikrobiom egészsége életünk korai szakaszában az egész életen át tartó egészségünk szempontjából.
Amikor megszületünk, nincsenek mikrobák a szervezetünkben. Az immunrendszerünk még fejletlen. De amint a mikrobák bekerülnek a képbe, beindítják az immunrendszer megfelelő működését. Ezek nélkül nem lennénk képesek hatékonyan küzdeni a fertőzések ellen. A mikrobák olyan molekulákat és anyagokat termelnek, amelyek közvetlenül kölcsönhatásba lépnek a bélben lévő immunsejtekkel, és szó szerint kiképezik ezeket. Az immunsejtek csak ezeknek az anyagoknak a révén juthatnak hozzá ahhoz az információhoz, ami alapján megtudják, „mi a dolguk”. Ezután ezek a sejtek képesek eljutni a test más részeibe, további kiképzésre.
A könyv az úgynevezett „higiéniai hipotézissel” próbálja megmagyarázni, miért növekszik az allergia, az elhízás, a gyulladásos bélbetegségek, sőt az autizmus aránya is. Erre a genetika önmagában nem ad kielégítő magyarázatot.
„A génjeink egyszerűen nem változnak ilyen gyorsan” – mondja Arrieta. „A kutatások következetesen azt mutatják, hogy ezen betegségek fokozott növekedését azok a változások okozzák, amelyek az élet korai szakaszában érik a bélflóra mikrobáit. Pontosabban az a tény, hogy a szervezet nincs megfelelő mértékben kitéve a mikrobákkal való találkozásnak a korai életszakaszban, így az immunrendszer nem kap megfelelő kiképzést, hogy elkerülhessük a betegségek kialakulását”.
Kutatások szerint azok a gyerekek, akik farmon, mezőgazdasági környezetben nőnek fel, sokkal kisebb eséllyel lesznek asztmásak, ami azt sugallja, hogy a kevésbé tiszta környezet valójában jobb lehet.
Ugyanez vonatkozik a háziállatok, különösen a kutyák tartására. Hagyjuk, hogy a baba a kutyával játsszon. Ha mindent megtisztítunk, ami a csecsemő szájába kerül, az szintén növelheti az asztma kialakulásának esélyét. Az asztma kialakulásának gyakorisága csökken, ha a cumit a szülő a saját szájával tisztítja meg.
Mindez arra a tényre mutat, hogy túl tisztán élünk, annyira, hogy ennek már nincs jótékony hatása.
„A higiénia kulcsfontosságú az egészségünk számára. Nem szabad felhagynunk a kézmosással, de olyan időben kell megtennünk, amikor az hatékonyan megakadályozhatja a betegségek terjedését – étkezés előtt és a mellékhelyiség használata után. Más alkalommal nem szükséges. Tehát ha a gyerek az udvaron játszik, nem kell azonnal eltávolítani a földet, amivel összekente magát. Ennek nincs semmi haszna. Meg kell találni az egyensúlyt a fertőzések megelőzése (ami még mindig valós fenyegetést jelent) és a mikrobákkal való egészséges találkozás között” – mondja a szakember.
