Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A természet pusztításával együtt növekszik a járványok kockázata a Földön

A Föld nem tudja elviselni az emberiség terjedését, az ember okozta klímaváltozás miatt a malária és a dengue-láz olyan területeken is terjed, ahol ezidáig még nem volt megtalálható, a népesség növekedésével és az utazások gyakoriságával pedig gyorsabban és eredményesebben terjedhetnek a járványok, mint valaha.

Roberto Cazzola Gatti olasz biológus, az osztrák Konrad Lorenz Intézet munkatársa szerint a mostani COVID-19-járvány egyfajta figyelmeztetésnek is tekinthető: szerinte

ha a világ a járvány levonulásával visszatér a megszokott kerékvágásba, a gazdaság pedig továbbra is a vég nélküli növekedés bűvöletében marad, további csúnya meglepetésekre is számíthatunk.

Fantáziakép Gaia istennőről Fotó: pixabay.com

A klímaváltozás veszélyes

Az már korábban kiderült, hogy a klímaváltozás olyan helyekre is elviheti a maláriát és a dengue-lázat, ahol eddig még nem voltak jelen: a növekvő hőmérséklet és az egyenetlen csapadékeloszlás miatt például Magyarországon is megjelentek azok a szúnyogfajok, amelyek ezeket a betegségeket terjesztik, és amelyek eredetileg a szubtrópusi klímához alkalmazkodtak.

Az MTA tavalyi konferenciáján Erdélyi Károly, a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság munkatársa, valamint Bakonyi Tamás, az Állatorvostudományi Egyetem szakértője arról számolt be, hogy

a korábban trópusinak tekintett betegségek közül több is megjelent már Magyarország területén,

az eseményen részt vevő ökológusok és parazitológusok szerint pedig reális a veszély, hogy a jövőben akár a krími-kongói véres láz kórokozójának hordozójaként ismert kullancs is megjelenjen az országban.

Az idegen fajok a megváltozott életkörülmények miatt képesek megvetni a lábukat a melegedő országokban, a koronavírust viszont az eddigi bizonyítékok szerint a szúnyog nem képes terjeszteni – akkor viszont miért állítja több kutató is, hogy az emberi tevékenységhez van köze?

A vérzéses láz eloszlási térképe a földkerekségen
Forrás: H. Leblebicioglu et al., Am J Infect Control

(A fenti térkép nagyobb méretben ide kattintva tekinthető meg.)

Az erdőirtás veszélyes

A válasz a Stanford kutatói szerint az erdőirtásban keresendő: ahogy egyre több helyen vágják ki az erdőket amiatt, hogy újabb szántóföldekhez jussanak, egyre több kapcsolat jön létre a potenciális vírushordozó vadállatokkal. A csökkenő élettér miatt a vadállatok közelebb kényszerülnek az emberekhez, a növekvő népesség miatt pedig az emberek is közelebb kényszerülnek egymáshoz, egy fertőző betegség így az irtások terjedésével egyre nagyobb járványveszélyhez is vezethet.

David Quammen amerikai író 2012-ben megjelent Spillover: Animal Infections and the Next Human Pandemic című könyvében már megkongatta a vészharangot: szerinte a következő világjárvány ismeretlen lesz az emberek számára, de korántsem az űrből fog érkezni, hanem a természetből.

Azzal, hogy az emberiség komplett ökoszisztémákat tesz tönkre, új vírusokat szabadít magára, ha pedig borul a rendszer, a vírus könnyen átterjedhet az eddig fertőzött majmokról, tobzoskákról vagy denevérekről az emberre.

Quammen szerint a virológusok, mióta csak létezik virológia, folyamatosan a következő nagy durranás (Next Big One, NBO) árnyékában élnek: mindenki szeretné tudni, mi lesz az. A pestis maradandó emléket hagyott maga után, de a gyermekbénulás, a spanyolnátha, a himlő és az AIDS is az NBO-k közé tartoznak – és úgy tűnik, hogy most már a koronavírus is bekerült ebbe az illusztris társaságba.

Machupo, Marburg, Covid

A szerző január végi véleménycikkében hosszan sorolja, hogy az eddigiekben milyen járványokat ismerünk, amelyek bizonyítottan állatról terjedtek az emberre: a Machupo-vírus a bolíviai vérzéses lázat szabadította el 1961-ben, a Marburg-vírus 1967-ben szedett áldozatokat Frankfurtban, Marburgban és Belgrádban. Ez utóbbit az első feltételezések szerint laborkísérletekhez használt majmokkal hurcolták be Európába, de mint kiderült, egyes denevérfajok is hordozzák a vírust. A továbbiak: H.I.V., 1981; a Sin Nombre névre keresztelt hantavírus, 1993; Hendra-vírus, ez Ausztráliában fertőzött meg lovakat és embereket 1994-ben, és gyaníthatóan gyümölcsdenevérek hordozták; Nipah, Malajzia, 1998, az ebola pedig először 1976-ban, majd 2014-ben ütötte fel a fejét Afrikában.

További betegségek is szerepelnek még a listán: ide tartozik minden a bélféregtől az AIDS-ig, ami emberről állatra terjedhet, és a jelenlegi adatok alapján a COVID-19 is ilyen betegségnek számít, igaz, az eddigi adatok alapján egyes állatok ugyan elkaphatják a vírust, de az valószínűtlen, hogy például a macskák emberre is terjeszthetnék. Ez fordítva nem igaz, a macskák és nagymacskák elkaphatják az embertől a betegséget, igaz, úgy tűnik, hogy náluk kevésbé súlyos tünetekkel jár a COVID-19, mint amilyeneket az embereknél okozhat.

Illusztráció: pixabay.com

A cikk a qubit.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
„A városban élő emberek földönkívüliekké váltak” – Kiállás az amazonasi őslakosok mellett (képgalériával) „Szuperimmunitásuk” révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírust a denevérek Példaértékű összefogás Mátészalkán Lehet-e a természeti értékeket megőrizve eredményesen gazdálkodni? (videó) Anya és lánya szerelemprojektje ez a különleges, magyar márka
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam