Miért nem árt a koronavírus a méhészeknek? A méhméreg a válasz?
Egy kínai tanulmány kimutatta, hogy 5115 megkérdezett méhész közül egyetlenegy sem betegedett meg COVID-19-ben, még a súlyosan érintett Hubei-tartományban sem. A hír hallatán most német kutatók is felmérést készítenek a német méhészek között arról, hogy a méhméreg valóban hat-e koronavírus ellen.
Prof. Dr. Karsten Münstedt kollégáival egy kérdőívet dolgozott ki a felmérésre. Munkájukhoz azt a kínai tanulmányt veszik alapul, amely április végén jelent meg a Toxicon című tudományos folyóiratban.
A kínai tanulmányban megkérdezett 5115 méhész közül 723 vuhani, azaz a koronavírus gócpontjában él. Ezzel párhuzamosan 121 apiterápiás pácienst is megvizsgáltak. (Az apiterápia a méhek által előállított anyagok gyógyító célú felhasználását jelenti; ez a gyógyítási forma ősi eredetű.) Bár közülük néhányan érintkeztek koronavírusos beteggel, de egyikük sem betegedett meg.
A kínai kutatók felmérésük elemzése után azt a hipotézist állították fel, hogy
a méhméreg-tolerancia egyféle mechanizmust is biztosít a COVID-19-cel szemben.
Ezekről az eredményekről számolt be sajtótájékoztatójukon Prof. Dr. Karsten Münstedt, Dr. Heidrun Männle és Prof. Dr. Jutta Hübner. Egyúttal saját kutatásaik elindításáról is tájékoztattak.
„Ha a hipotézis helyesnek bizonyul, a méhméreg alkalmazása egy érdekes lehetőséget kínál a koronavírus elleni küzdelemben, illetve a méhészek korlátozás nélkül tarthatnak majd rendezvényeket.“
A német kutatók hazai méhészeket szeretnének megkérdezni a jénai egyetemmel együtt létrehozott kérdőív segítségével, melyen a méhészek a koronavírushoz kapcsolódó tapasztalatairól küldhetik majd el visszajelzéseiket. A tanulmányt a jénai egyetem etikai bizottsága is jóváhagyta.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy azok a méhészek, akik rendszeresen ki vannak téve méhszúrásoknak, megnövekedett IL-10 citokinszinttel rendelkeznek, mely az immunrendszer (a citokinvihar) szabályozásában játszik jelentős szerepet. Talán ez lehet az oka a méhészek viszonylagos védettségének a vírusokkal szemben.
A magyarmezogazdasag.hu cikkének ajánlása szerint
- a kínai tanulmány ezen a címen olvasható: Yang W, Hu FL, Xu XF. Bee venom and SARS-CoV-2. Toxicon;
- a korábbi citokinvizsgálatokról pedig ezen a címen olvashatunk: Meiler F, Zumkehr J, Klinkenberg S, Rucker’s B, Akdis CA, Akdis M. In vivo switch to IL10 secreting T regulatory cells in high dose allergen exposure. J Exp Med. 2008, 205: 2887-2898. doi: 10.1084/jet.20080193
.jpg)
